"...Or to be a place that has got To be forgiven for its faults."

Ezt muszáj elmesélnem. A hét stresszesnek ígérkezett, ott volt a 210 aranybarnával kihúzandó süti egy esküvőre, a traktorok és tehenek egy másikra, a bonyolultabb Peter nyuszis sütik (az csak 10 db, de munkás), egy kis torta, emellett az 50-50 mézes ember és panda, ja és a kenyerek és a piaci adag. Beosztással hajtottam rendesen, hét közepére kisültek az Üzemnek és a Slice kávézónak szánt mézesek, elkészültek a traktorok, el a tehenek, amikor Ray üzent, hogy a 210 süti 190-re csökkent, s a fiatal pár azt kéri, ne pénteken legyen kész, hanem jövő keddre. Phű, akkor lesz időm másra. Mire másra, mint Ray mézes embereinek sütésére, mert kért extrát, ugyanis befutott pár előzetes megrendelés azokra a dobozokra, amit a pandákból és a mézes emberekből állít össze. Az emberek előre lefoglalták a még el nem készült sütiket... ízlelgetem ezt a mondatot, s az íze édes. A siker nem másnak köszönhető, mint megjelent egy kis kép pár sorral az országos lap hétvégi magazinjában, egy ilyen sütis doboz...

Tortaborzalmon dolgoztam tegnap. Borzalomnak hívom, mert az. Szépen, színesen néz ki, de enni?! A tortát szolíd réteg vajkrém borítja, amit kis hűtés után beleforgattam félkilónyi szórócukorba. Ami parányi kőkemény golyócskák halma, cukorgyönygök, színesek, hangosan roppannak az ember foga alatt. A dekorálás után söprögettem az asztalról a félreugráló apró cukrokat, s hiába igyekeztem, nem sikerült mindegyiket a dobozba terelnem: majd egy alapos porszívózást meg kell ejtenem.  Felrakok néhány képet arról, hogyan folyik ez, amatőréknél. Kezdetben vala a három réteg csokis keksztorta, egyetlen hurkapálcikával megerősítve (felvágás előtt ez könnyedén kihúzható, de addig is, stabilan tartja a vajkrémmel összerakott, lehűtött rétegeket. Simogathattam volna simábbra is, az az igazság). Alul sütőpapír, ennél és a hurkapálcánál fogja hempergetjük bele a tortát a tepsibe kiöntött félkilónyi cukorgyöngybe. A cukorgyöngytömeg kölcsönzésért hálát rebegünk az Üzemnek, náluk mindig van vagy két ...

Elképesztően jó piacunk volt szombaton: az előző hét óvatosságát feladva már nagyon sok vevő jött, maszkban, ahogy kell, s újak is voltak. megint. Fiatal családok. Mindent eladtam, az utolsó szemig (kivéve egy üveg "biscuits-in-a-jar-t), nyitás után 45 perccel már nem volt mézes maszkos emberke, néhány gyerek nagy bánatára. Kicsekkeléskor meg is jegyezte a controller, hogy reméli, még többet csinálok majd a következő piacra. Sóhajtoztam, hogy kétlem, hogy menni fog, Ray mostanában rengeteget rendel a kávézóknak, ráadásul beszervezett egy esküvői, utolsó pillanatban beeső rendelést, kedd reggelre, besűrítve az amúgy is sűrű hetemet. Vár rám egy születésnapi torta, és egy elsőáldozási sütirendelés. Plusz a kenyerek, a piac... Még nincs vége a hónapnak, de kiszámoltam, hogy 83 kenyeret sütöttem, a szomszédoknak, V.-nek és a piacnak, összesen. *** Az idő múlására nemrég két mellbevágó dolog is emlékeztetett. Amikor még V. vitt autóval munkába, vagy a villamoshoz, az M50-es mellett, a ...

Ma volt az első olyan reggel, hogy bodrozódott a lélegzetem, amikor kimentem sétálni. Még csípős volt a levegő, de sütött a nap, a gyepen bőséges harmat, érett egy újabb langyos őszi nap... Itt-ott már színesednek a vadszőlővel befutott kertfalak, s a rengeteg bogyót lelkesen eszik a rigók a bokrokról.  Egy utcával feljebb van egy kert, rózsáit sokszor megcsodáltuk. Legtöbbször elmegyek előtte reggeli sétám során. V. emlékeztetett rá, hogy egyszer megálltunk, s megdicsértük a kertet a benne dolgozó öregembernek. Pár hete konténer állt a kertben, benne szelektálás, bútorok halma, a nappali függönye tartósan lehúzva, a fenti háló üresnek tűnik, s a kertet egyre inkább veri a gaz, gondozásnak semmi nyoma. Erős gyanúnk, hogy vagy költöznek, s eladják, vagy - remélhetőleg nem - meghalt az öregember, s azért hanyagolódik a kert. Vagy öregek otthonába költözött. Ki tudja. De a rózsák gazdátlanok. Matters arising ... ahogy a piaci meetingeken szoktam írni: kár volt elsiratnom a szép időt, ...