Ebben a hónapban már nem lesz időm írni, rövid tőmondatokban elmesélem, mi volt, amiről nem írtam:
* Bezárt - meglehetősen vártatlanul - a kedvenc olasz reggeliző/ebédelő helyünk, a Sapori di Campo di Fiore. A vendéglőjüket, a Mamma Mia-t szerencsére megtartják, még egy darabig, amíg vevőt nem találnak rá, de az itteni alkalmazottak az utcára kerültek, mondhatni, s az isteni paninizéseknek vége. Nagyon-nagyon szomorúak voltunk. Sajnáltuk őket, magunkat. A búcsúpartira elmentünk, elég sok volt alkalmazott és kliens gyűlt össze, nyeltem a könnyeimet, hiányozni fognak. Még nem tudni, mi lesz a helyiséggel. A tulajnő, Orietta beteg, s Olaszországban akarja kezeltetni magát. Hazaköltöznek végleg.
* A közösségi kiskert ma kezdett alakot ölteni. Sutba vágtam a rohadt sok sütnivalót, és mentem fűzfavesszőket dugogatni a telep előtti mezőre. A telepiek érdeklődése nulla volt, továbbra is az az 5-6 ember dolgozik, akit érdekel ez az egész. Másfél óra után azzal jöhettem el, hogy az északnyugati falban erősen benne van az én kezem munkája is: a vesszőknek fúrogattam a lyukakat a meglepően puha, de néhol kavicsokkal, kövekkel teli földbe. Hála az Égnek, hogy még nem jöttek el a komolyabb fagyok! A fák a jövő héten érkeznek, aztán a raised bed-ek, a fóliasátor...
Fotók később.
* A lakást nemcsak az illat tölti be, de minden létező felületen mézeskalács figurák: próbálok eleget tenni a hatalmas megrendelésnek. V. jobbára joghurton él, de azért ha lehet, igyekszem meleg vacsorát elég rakni. Még tolerálja a joghurt-diétát. Én titokban már a Karácsony utáni lébecolást várom. Pedig még neki sem láttam a házaknak, és az adventi koszorúnk csak terv. Idén sem kezdtem neki időben a munkának :-( Vasalás, kötés mind-mind félretéve, sütés van, s egyetlen luxusom az olvasás, elalvás előtt, s a hétvégi újságok. De ezzel az egy megrendeléssel megkerestem imádott Focisom egyévi biztosítására a pénzt.
* Az Üzem terjeszkedését egyelőre az akadályozza, hogy túlságosan hosszúnak találták a menekülő utat tűz esetére. Amíg nincs rövidebb útvonal, nincs (át)építési engedély...
* A írhatnék még arról is, hogy noha már egyszer kapirgáltam a zúzmarát a kocsi szélvédőjéről, de amúgy nincs nagyon hideg. Ez kedvez a kert kialakításának. Ugyanakkor elég furák a karácsonyi kivilágítások városszerte. Még nincs december, de már mindenhol azt üvöltik a reklámok az ember arcára: Vegyél! Vegyél! Készülj! Költs! Jön a Karácsony!
Csihadjanak.
