Ma már

... dolgoztam. Kicsit. 3 órát. Nem volt jó. Nem tudom, hogyan fogom érezni magam az első igazi munkanapon, de talán a munkatársak jelenléte segít egy csöppet újra "életre kelni", s elhagyni ezt a szünetelős életérzést.

Karácsonyi punny

Tart az ünnepi punny, de azért már becsúszott egy rendelés (a kávézónak is, amit elvállaltam, bár hivatalosan zárva vagyunk) - ha már az egyiket lesütöm, a másik is belefér.

Egy horgolt babatakaróba fogtam volna ma bele, de a minta kifogott rajtam. Vagyis a mintával még megbirkóztam volna, de valahogy mindent elrontottam az elejétől. Túl szoros lett az első sor, rossz színnel kezdtem - a negyedik sor után rosszkedvűen fejtettem le. A képen csudásan néz ki, de az én kezem munkája a közelébe sem ért. Lehervadva mentem netezni inkább. Majd horgolok valami csíkosat, amit biztosan tudok, ami biztosan szép lesz.

Blogokat nézegettem. Limaráéra kattintottam, hogy megnézzem, mit süt mostanság. Aztán az egyik kommentelőjének bájos képe (az egy időben nagy sikerű táncos kiscsibe) képére kattintottam kiváncsiságból. Hm, egy fotózó hölgy. Nézek lejjebb az ő bejegyzései között, s egy ismerős név üti meg a szemem: Postershop. Nahát. Az a Postershop lenne?

Bizony az. A testvéremé:

http://csibefotozgat.blogspot.com/2010/11/dicsekszem-egy-icipicit.html

A világról végleg bebizonyosodott, hogy megdöbbentően kicsi. Körbe-körve járva megtaláljuk hamar az ismerősöket, rokonokat. Körtánc!

Aztán van még karácsonyi érzelgős történetem is, de azt majd legközelebb. Megyek babatakarózni.