Ébren álmodom - "nyaralás" előtt
Ma délután hősiesen, egyedül leszállítottam a nem-vajas sütiket a megrendelőnek, egyenesen be Dublin belvárosába, egy köpésnyire a magyar nagykövetségtől. Utána forduló, autózás az Üzemig, sütik leadása, kollégáktól búcsú, Ray rosszalló tekintettel sütött, szerintem már most gyűlölt, hogy ilyen hosszú ideig nem leszek. Májusban majd én gyűlölködöm, amíg ő San Sebastian-ban sütteti a hasát. S volt még pár "chore", elintéznivaló, pipáltam ki egyiket a másik után, egyedül, vagyis a rádió nyújtotta társaságban. Valahogy bizonytalan vagyok, ha viszonylag ismeretlen helyre megyek, nem eléggé ismert útvonalon... Ugyanakkor jó érzés is, egyedül megcsinálni. Mert jóval könnyebb sóhajtozni addig, amíg az uram felajánlja, hogy elvisz... de ha megcsinálom, büszkén dagadok. A kényelmesség küzd az önállóságra vágyakozással, vagy mivel... Hátul, a félreeső utakon autóztam hazafelé. Amikor Enniskerry előtt elkanyarodtam Bray felé, a dombtetőn csoda kép fogadott, vagyis nekem az ...