"...Or to be a place that has got To be forgiven for its faults."

Hahaha, persze, hogy azt gondoltam, hogy mostantól aztán tökéletes tésztákat produkálok. Korántsem. Az első alkalommal a kurzus után elég szépen néztek ki a croissant-ok, büszkén mutogattam őket, szép belsejüket. A kutyának sem kellettek a piacon, egyet vett meg valaki, aztán már zárás előtt vette meg a maradékot egy vevőnk, aki hajlamos sok maradékot megvenni, aztán ha olyan a hangulata, szétosztja az egészet. A kísérője/házvezetőnője/ápolója ugyan hiába próbálja mindig meggyőzni, hogy ne vegyen meg mindent, de ő elég sokat költ. Mondjuk, a kajaféle elfogy náluk, megeszik az unokái, vagy ő maga, de előfordult, hogy a megvett virágcsokrokat szétosztotta a piacosok között. Szóval nem kellett senkinek a szép croissant, a pain au chocolat ellenben mind elfogyott. Múlt héten újra nagy lendülettel álltam neki, de most másféle vajjal, s friss élesztővel. Vádolhatnám a vajat a kudarcomért, de nem lenne sportszerű: én szúrtam el. A vaj hidegebb volt, mint a tészta, s már az el...