Az ún. skirting board-ot biztosan abban a korban találták ki, úri szobákhoz, amikor még olcsó volt a cselédkéz, és volt, aki rendszeresen leporolta, mosta ezt a szerintem fölösleges, barázdált lécdarabot a szoba falai mentén. Amikor tegnap és ma, a festési előkészületek során négykézláb mászva a fal mentén poroltam, mostam, töröltem a léceket, a pokolba kívántam azt, aki kitalálta. Találtam egy oldalt, ahol az emberek egymás torkának esve magyarázzák el, miért kell, vagy nem kell a skirting board, milyen maradvány ez a régi építési szokások közül. Én mindenesetre nagyon meggyűlöltem ezt a feltűnően olcsó faanyagból odasikerített porfogót...
Míg ott kúsztam a fal mentén, Oisín, a macska kintről nézett befelé, mert ott ült az ajtó elé száműzött, leharcolt lábtörlőn, ami - ahogy a kertből beléptünk a hálóba - le szokta szedni a kosz nagyját a cipőnkről. Sajnos, kiderült, hogy gépben nem mosható, így vettem egy újat, kisebbet, moshatót, ezt pedig kiraktam azzal a céllal, hogy majd nedves kefével megtisztítom, de Oisín - aki éppen arra járt - lecsapott rá. Hosszan üldögélt ott, tisztálkodott, ezen a meglehetősen hideg reggelen élvezte, hogy nem a hideg kőre kell lerakni a fenekét.
Megkezdődött a festés. A lakás hátsó traktusát erős vegyszerszag tölti be, ugyanis a penész miatt egy alapozóréteget kellett rákenni a falra. Ma a kis számgépszoba és a folyosó kerül sorra, aztán jön a hálószoba. E három helyiség között tologatjuk a könyvespolcokat, kisszekrényt, mert máshol nincs hely. A nappali eddigi szabad felületeit dobozok foglalják el, igyekeztem kulturáltan elhelyezni őket, de azért elég szedett-vedett képet mutat most a nappali.
Mindent a megújult szobák érdekében!
A kisszoba már elvesztette magnólia színét, ragyogó fehér, hamarosan megkapja a végső festékréteget is. A hálószoba a hangzatos "Gatsby kék" és "Francia köd" szürke lesz majd (Hogy mitől francia az a szürke, fogalmam sincs, ez még egy emészthetőbb név a szürkék közül.) Időnként leselkedtem, hogy hogyan folyik a munka, apró műhelytitkokat akartam ellesni, azok után, hogy "kifestettem" a belépőt, kiváncsi voltam, egy profi hogyan csinálja ezt. Róbert türelmesen elmagyarázta, mi milyen sorrendben folyik, hogyan kell csinálni, s milyen eszközökkel, aztán együtt szörnyülködtünk azokon a dolgokon, amiket az egykori festők, építők hanyagul, vagy sietősen csináltak.
A folyosói szellőzőnyílás ugyan maga meglehetősen széles, de a szellőzőcső, amibe belefut, lapos, centi magasságú csak. A szigetelés mint olyan, nem létezik, a kartonfal az olcsóbb, vékonyabbik változat, s nem csavarozva, hanem szögezve van a keretre. S ahogy a fal szárad, a szögek lazulnak, ezeket most egyenként még beljebb kellett verni, s a szögfejeket gletteléssel lefedni...
Most már csak azon drukkolok, hogy a festékszag enyhüljön estére, amikor is V. hazaérkezik budapesti kirucccanásából.
***
Pénteken korán szállítottam Dublinba, nagyon drukkoltam, hogy meg tudjak állni a nagy irodaépület közelében, ahová igyekeztem. Mázlim volt, találtam parkolóhelyet. S visszafelé akkor jöttem, amikor éppen kelt a nap, sokáig az öböl mentén autóztam, nappal szemben, csodás volt látvány, az enyhe rózsaszínben kibontakozó móló Dun Laoghaire-ben, az ezüstszürke, sima tenger felett repkedő sirályok... A parton futók, kutyasétáltatók, míg a szembeforgalom már erősen gyűlt fel, igyekeztek az emberek be a városba... Igen szép reggel volt.
Ma volt a második igazán hideg reggel, 1 fok, vékonyan bevont szélvédőkkel, muszáj volt újra bekapcsolni a fűtést a hajnali melegítés után. Elővettem egy sálat, sapkát, most már biztos szükség lesz rájuk. Már beindult a karácsonyi sütés, péntekre karácsonyi formájú sütiket kell szállítanom egy utazási irodának, s kezdhetem a mézesházikók falainak kisütését, a karácsonyi tortákra is sor kell kerüljön, hogy érlelődhessenek... Mintapéldányokat kell készíteni a sütikből, a kuncsaftokat gyengéden emlékeztetni, hogy ideje rendelni, ha idén is akarnak házat... A piacon pótolnunk kell egyik főbb sütőnk termékeit, mert idén betegségből felépülve még nem tud sütni karácsonyra... Nagyon sűrűek lesznek a hetek!
