"...Or to be a place that has got To be forgiven for its faults."

Kis bíztatás után kijött a privát cég embere, mint kiderült, egy Pável nevűre bízta a cégvezető a munkát, s már az esti sötétben, de ő felszerelt egy új antennát. Meglepően elfogadható áron. Kisebb, modernebb, a kifújótól kellő távolságra, az ablakkiugró védelmében ül most az új tányér. Meglepett, hogy az esti sötétség nem zavarja a szerelésben, de biztosított róla, hogy ez nem gond. Egyetlen virágcserepet kellett csak odébb raknom, mást nem is kellett pakolgatni. Majd kell a bojlernél! Elvileg jövő pénteken jönnek, a szerződést még nem kaptam meg, elvileg emailben jön, tegnap hívtak fel ez ügyben, miután reggel boldogan jelentettem, hogy szabad az út a szereléshez. Már felszerelve csodáltam a tányért, amikor az ember megjegyezte: "Ott nagyon lazák a zsinórok, odaerősítem a falhoz, ha lehet." - Bólogattam, s már ment is, csinálta. Úgy vettem észre, ez amolyan kelet-európai attitűd a munkához, másnál (és khm, magamon is) észrevettem már: nem kell külön kérni, ha valamit meg ke...

Amióta megjöttünk, Maska sehol. Már többször töltöttem el hosszadalmas perceket azzal, hogy a szomszédunktól elválasztó falnál állva kiabáltam a nevét, ciccegtem, ksszegtem, cicukáztam, de Maska sajnos, sehol. Ilyen még sosem volt, így kénytelen vagyok feltételezni, hogy elhalálozott, mert aligha költözött volna ki jószántából a szomszédból, ahol - mint kiderítettem -, van egy öreg, használaton kívüli galambdúc a földön, akkora bejárattal, amin egy Maska pont befér.  Miért is hagyná ott az aranyéletet, magától... Az utóbbi időben már a húspotyadékért is csak hosszas unszolásra volt hajlandó leugrani a falról, az elkopott fogairól, süketségéről úgy sejtettem, nem mai csirke már.  Az uram örvendezett vala, mert most legalább egyeduralkodó a dobogón, ahol - szerinte -, mindig is a Maska után következett. A madarak kezdenek visszatérni a kertbe, a vörösbegyet és egy cinkét már láttam hosszasan kutatni a növények között, s mind gyakrabban hallatszik hangos madárdal a b...