Egy sűrű nap
Tegnap fél napon át beszerzéseket intéztem. Először irány a doki, ahol kaptam egy beutalót (aggodalomra semmi ok, szokásos éves ellenőrzés), majd V.-t leraktam a Gyárban (szakadt az eső), majdnem összecsókolóztam egy, a körforgalom megfelelő sávjait nehezen megtaláló fehér autóval (gondolom, mert szakadt az eső), leautóztam Dun Laoghaire-be, leraktam a kocsit a parkolóban és mentem vásárolni. Az eső még mindig szakadt. Tortadoboz, tortaalátét, csevegés. A cukrásznéni köszönte a Szamosról az információkat, a tulaj már felvette velük a kapcsolatot. Hurrá! Még mindig szakadt az eső. Útközben találkoztam a Tolka Eggs szállítójával, akit - ha jól emlékszem - Davidnek hívnak, a kávézóba ő szállította mindig a tojást. Ráköszöntem, és kellemesen elbeszélgettünk - ő hogy van, én hogy vagyok... Mindig is kedveltem, udvarias, kellemes ember, kora ötvenes, mindig számíthattam rá, ha nagyhirtelen plusz tojásra volt szükség, mert mindig volt ideje elugrani a kávézóba pár tálca tojással... S mindig p...