Sütőlap
Még a kurzus során javasolta nekünk Bertinet, hogy vegyünk gránitlapot a sütőbe, s azon süssük a kenyeret. A sajátomat még évekkel ezelőtt Sandyford-ban szereztem, azzal a céllal, hogy majd remek tésztákat nyújtok rajta. Azt lehet is, de a sütőbe nem fér be, jó nagy, emlékszem, hazacipelni is alig tudtam, tízlépésenként raktam le, hogy levegőt kapjak, s a fájdalmasan meghúzódó karizmait megpihentessem. Ott Bath-ban éppen nem volt ilyen "párfontos" gránitlap a Morrison's-ban, ahová beugrottunk. Na, de ma, végre lett! A helyi Tesco-ba mentünk be, tejért, s ha már egyszer ott voltunk, nosza, nézzük meg, hátha bővült a műanyag "vágódeszkák" köre ilyen gránitlappal. S láss csodát! Jó pár hevert egymáson, s ahogy Bertinet mondta, a sütőbe szépen bepasszoló, egyik felén fényesre csiszolt, másik felén durva felületű gránitlap, amiről le kell operálni a film/gumikorongokat, s máris használható. Igaz, nem pár fontért mérték, itt minden drágább, de azért nagy örömmel besz...