"...Or to be a place that has got To be forgiven for its faults."

Tegnap este fél órát töltöttem azzal, hogy egy gyermekkönyv első oldalát bámultam, alaposan szemügyre véve minden kis részletet. Öröm, ámulat, sírhatnék szorongatott, változva percről-percre. A fene sem gondolta volna, hogy kicsi rajzolt lények ekkora hatással lesznek rám. Botond ajánlotta nekem, mert tudta, hogy imádom a Findusz-sorozatot. A könyv címe "Hová tűnt a testvérem?", a zseniális Sven Nordqvist alkotása, akit korábban a Finduszokból ismertem. Kiváncsi lennék, mihez kezdenek az aprónépek egy ilyen részletgazdag mesekönyvvel. A szöveg biztosan nem kicsiknek szól. Nagyon jó kis könyv. Az uram hozta szerda este, további könyvek (azokra még nem volt idő), két palack pálinka és egyéb finomságok kíséretében. Továbbá kaptam egy cup-os mérőedényt (köszönöm!), ami könnyen kezelhetőnek tűnik (értsd, az olyan botcsinálta cukrász is tudja használni, mint amilyen én vagyok). Most már semmi sem tarthat vissza attól, hogy amerikai szakácskönyvből süssek. Aztán tegnap délelőtt én e...

... s ne felejtsük el, hogy ma van Márton-nap, amely alkalmából szeretettel köszöntöm Marcit, Botond fiát, aki ma bizonyára nagyobb mennyiségű finom (sült?) libát fog elfogyasztani, míg én itt, tőle nagyon messze, az apja által nekünk hozott Bogyólé nevű új borból iszom az egészségére. Boldog névnapot, Marci! (A fotó a http://www.jomagyarbaromfi.hu/ oldaláról származik. Csak nem kapják le a fejemet a kölcsönzésért.)

Ma van Remembrance Day. Az első világháború befejezésének 90. évfordulója. A tv-ben van kellő számú dokumentumfilm, az újságokban cikkek - megnéztünk párat, s ma a magam részéről annyival járultam hozzá a visszaemlékezésekhez, hogy elolvastam a háborúban 1917-ben meghalt ír költő, Francis Ledwidge utolsó néhány versét, amit a harcmezőn írt. S elgondolkoztam azon a vitán, ami reggel folyt a rádióban (nem először, megjegyzem), hogy vajon illendő-e egy írnek pipacsos kitűzőt viselnie. Mert, ugye, a pipacs a háború(k)ban meghalt (angol) katonák emlékének szól: "The idea is that the poppies are worn from November to Remembrance Day to remember the fallen of the First World War, and implicitly the dead of other wars." " Dead of other wars. " - írja a Wikipedia. Hm. Az írek között van, aki azzal érvel, hogy nem szabad viselni, mert ezek közé az angol katonák közé tartoztak azok is, akik anno az íreket olyan buzgón ölték, amikor az egyenruhájuk miatt Black and Tans-nak neve...

Az uram jelenleg éppen Budapest felé repül, ha minden igaz, e percekben ér édes anyaföldet. Én pedig itthon a sütéssel próbálom elnyomni a szalmaözvegységgel járó borús gondolataimat, és mivel megigértem neki, most írok valamit, hogy tudjon engem olvasni este. Munkával telt a nap, az aprósütik száradnak, ha ezt befejeztem, dekorálom őket. Levél nem jött. Még hezitálok, hogy ma autózzak-e be a városba, vagy inkább holnap reggel... Odakint nagy a szél, de ahogy elnézem a www.met.ie oldalát, holnapra sem ígér jobbat. Reggel a forgalom is kisebb, s odakint juj, de sötét van... Holnap reggel lesz ebből! Öcsém ma megküldte a weboldalam végleges tervét, felrakva az összes szöveget-képet. Igen jól néz ki! Majd még alaposan át kell nézni, szövegeken változtatni, kibővíteni. Mivel időközben kézen-közön kiderült, hogy volt főnököm nem akarja, hogy az emberek tudják, hogy a sütiket én csinálom, és nem a kávézó, ezért nem tudom, merjek-e linket felrakni a kávézóhoz? A rendelés címszó alá akartam f...