2009. december 11.

Mégsem nyitunk szendvicsbárt...

... mert az uram továbbra is a Gyár alkalmazottja marad :-) Új, nagyobb csoport, változatosabb munkakör. Minden más ugyanaz marad, a váltás nem jár további fizetéscsökkenéssel, leminősítéssel.

Nagyon köszönjük a drukkokat, az üzeneteket, jó volt tudni (és segített), hogy sokan szorítanak értünk.

2009. december 9.

Kiely Family


Bevallom, nem vacakoltam velük sokat - a nyúlhoz képest nem. Ezért olyanok, amilyenek. Mert ha csak egy kutyát kértek volna, akkor még igyekeztem volna őket boldoggá tenni, akkor megérdeklődtem volna, hogy milyen fajta az eb, milyen színű az nyakörve... mert csak egy figura. De amikor a négy gyereket megrendelték, már tudtam, hogy nem fogok erőlködni.

Majdnem négy éve (már majdnem négy?) Új-Zélandon jutottam hozzá tündérkés kiszúróhoz. (Igen, ott is tobzódtam konyhafelszereléses boltok mélyén, cipelve haza a karácsonyfa formájú szilikonformát a bőröndben, azt és a remek gingerbread man kiszúrót, amilyet azóta csak az Ebay-en láttam, máshol nem...) A "fairy" kiszúró van vagy 6 centi magas, leheletfinom, táncoló, lábujjhegyen pörgő tündérkéket lehet kivágni főleg cukormázból, sütitésztából nem, vagy csak igen-igen-igen alapos lisztezés után. Eddig még soha nem használtam őket (khm), de van melléjük rózsabimbó, varázspálca kiszúró, azokat már használtam, cupcake tetejére éppen elfértek.

A cukormázat laposra, de azért olyan fél centi vastagra nyomkodtam, kiszúrtam belőle a figurát, levágtam róla a tündérszárnyat, s addig nyomkodtam, hajlítgattam, míg gyerekforma lett. Pár órát hagytam száradni, aztán befestettem folyékony cukormázzal. Az éjszaka folyamán megkeményedtek, oda lehetett őket "ragasztani" az alaphoz. Próbáltam négy különfélét csinálni, de az már nem érdekelt, hogy nyilván nem egykorúak a gyerekek, és nyilván nem egyforma magasságúak. Fiú-lány, ennyi legyen elég. Hajszín stimmel.

Sokkal nagyobb várakozással nézek azoknak a házaknak az elkészítése elé, amit V. kollégái rendeltek. Egyedi dolgokat kértek, de nem kell tömeget varázsolnom a ház köré.

***

V. egyébként tegnap túlesett az interjún. Több mint egy órát volt bent. Nyugodt volt, noha a keze remegésén nehezen tudott úrrá lenni. Nem kicsi a tét. Jól ment, mondja. Azért a biztonság kedvéért van B tervünk is, hogy mit fogunk csinálni, ha mégsem... de a mégsemre nem gondolok, mert tudom, hogy ő nagyon jó.

Az interjúra - mint kiderült végre - azért volt szükség, mert a csoportja, a Gyárbeli Game Studios megszűnt, összevonták pár másik csoporttal, ahol másféle termékeken is dolgoznak. Az interjú alatt kellett bizonyítani, elmagyaráznia, hogy az új termékeken is tudna dolgozni, az új szerepkörnek is meg tudna felelni, mert van hozzá elég gyakorlata.

Én idehaza égettem a gyertyát, néztem az órát, hány perce van bent... meddig kell vajon még bent maradnia... szólítgattam a Kaporszakállút, hogy izé... "a Te akaratod"... Susan, Daphne, Trish küldött sms-t, hogy drukkolnak, nagyon... A felkészüléssel, eddigi teljesítményeivel nem lehet baj. Semmivel nem lehet baj.

A jövő hét elején, vagy talán már pénteken, megtudjuk az eredményt. Addig neki is, nekem is, sok a munka.

"Majd Laci megfejti..."

Tegnap egy esti telefon során elmeséltem anyósomnak (Emese), hogy mostanában már nem keverve adom az aprósütijeimet, hanem témák szerint: van In the garden c. csomag, 8 kertben előforduló állatkával, On the farm (farm animálokkal), és In the Zoo, állatkertben és egzotikus lelőhelyeken előforduló állatokkal. A cimkéken sem az szerepel már, hogy Butter Biscuits, hanem a fenti megnevezések. S amióta így teszek, kétszet annyit adok el belőlük. 10-12 zacskó helyett 19-21 kel el. Vajon mitől lehet ez? Azt mondta, nem tudja, de majd megkérdezi nagytudású apósomat, Lacit, akinek biztos van válasza a kérdésre.

A választ ma reggel kaptam meg. Engedély birtokában megosztom veletek:

"Igyekszem a tegnap kapott megbízásnak eleget tenni. Hangulatba ringatás érdekében megnéztük a tegnapi blogot, és Emese elmondta, mi van rajta. Most pedig jöjjön az általad megfigyelt jelenség néhány lehetséges magyarázata.

Őstörténeti gyökerek. Mert kettő is van. Egyrészt az ember ugyan mindenevő, de sokszor előtör belőle a ragadozó. Ezért szívesebben fal fel legalább formájában állatokra emlékeztető ételeket, mint szelíd zöldségeket. Másrészt az embert vagy állatot ábrázoló rajzok, szobrok elkészítésével őseink uralmat szerettek volna szerezni az ábrázolt lények felett. Ez a vágy ma is él az emberekben.

Aha élmény. Az előzőeknek akkor is működni kellett volna, ha nincs odaírva, hogy ezek állatok. Azonban a gondos kivitelezés ellenére a bamba vásárlónak kell egy kis lökés, hogy felismerje, mit is lát. Aztán már örömmel tölti el, hogy ő is felismeri, mit is ábrázolnak a sütemények és ez az öröm nyitja ki a pénztárcát.

Antiurbánus törekvés. A globalizáció káros kinövései miatt egyre többen vágyakoznak a vidéki, természet közeli, egyszerű élet után, amelynek tartozéka lehet az állattartás is. A gazdasági válság miatt ezt nagyon kevesen valósíthatják meg, de szimbólumok segítségével legalább az érzést szeretnék megismerni, mit is jelent állatokat birtokolni. Az érzés csak addig marad fenn, míg a ragadozó felül nem kerekedik és az antiglobalizációs aktivista fel nem zabálja a süteményeket.

A teljességre való törekvés. Régen kitalálták már a könyvkiadók, hogy sokkal könnyebb egy sorozat köteteit eladni, mint ugyanazokat a könyveket külön-külön. Erre az a magyarázat, hogy dönteni lényegében csak az első kötet megvásárlásakor kell, utána a döntés szerepét átveszi a teljességre, az egész sorozat hiánytalan birtoklására való törekvés. Ha egyik héten lovat, a másikon gyöngytyúkot lehetne kapni, akkor csak akkor vennék, ha a teljes sorozatról lenne minta és ígéret arra, hogy hetente jönnek az új modellek.

Vulgáris magyarázat. Első alkalommal a fizetés után hosszabb idő telt már el és üresek voltak a pénztárcák, a második esetben viszont közelebb volt a fizetés.

Ezoterikus hatás. Feltételezhető, hogy a csillagok állása alapvetően más volt a két esetben. Meg kellene vizsgálni, milyen ismeretlen hatásokat kifejtő tárgyak, személyek voltak ott a két esetben. Amennyiben ehhez segítségre van szükséged, elküldöm a kelta fahoroszkópot, az rávilágít lehetséges hatásokra. Ezek ismeretében a megfelelő környezet kialakítható, bonsai, feng-sui, füstölők, füstölt sonka mint illatterápia, zene stb.

Szubjektív idealizmus. Az objektív tények vizsgálata azt igazolná, hogy az eladott sütemények száma azonos volt a két esetben, csupán a szemlélő lelki állapota volt nagyon különböző. Ez megnyilvánulhat olyan megjegyzésekben, hogy már eladtam tízet, illetve még csak tízet adtam el.

Marxista magyarázat. Mivel a lét határozza meg a tudatot és a munkásosztály abszolút és relatív elnyomorodásának következtében a vásárlók léte valahol a lét és nemlét határán billeg, a kapitalizmus ördögi szellemisége által irányított média tömegpszichózisa könnyen billenti át a jogaitól megfosztott vásárló tömeget egyik állapotból a másikba. Az öntudatos munkás nem dől be ezeknek a manipulációknak és maga süti ötágú csillag alakú süteményeit.

Őszinte vélemény: fogalmam sincs róla.

Apósod

2009. december 8.

2009. december 6.

Karácsonyi kívánságlista

Csibikétől jött a labda, írjam, meg, hogy mi szerepel a kívánságlistámon? Gondolkodás nélkül válaszoltam. Azt hiszem, utoljára huszonévesen, nagy magányomban vágyakoztam ilyen sajgón, ilyen fájón, ilyen erősen, mint ő most, csak nem gyermek után.

S most itt vagyok, a vágyott társsal az oldalamon, heppiség, egészség, minden van, így nincs kétségem, hogy ott is hamarosan teljesül a kívánság. Ha nekem sikerült a lehetetlen... :-)

Más nincs, ami jó volna a fa alá. Illetve dehogynem, V.-nek a biztos állás. Az nagy megkönnyebbülést adna, s nyugalmat, egy időre megint. (Aztán majd biztos lesz megint átszervezés a Gyárban, de arra most nem gondolunk.)

Amit kívántam, jobban mondva, megkívántam az idén, a megvehető, kifizethető dolgok közül, az Trish ajándékbónja jóvoltából teljesülni fog, mihelyt időm lesz, és könyvesbolt közelébe kerülök. Olyan vérengzést rendezek a szakácskönyvek (és felszerelések) között, hogy csuda. Tán még egy-két regény is belefér, nehogy csak az ízlelőbimbóim élvezkedhessenek az ünnepek alatt.

Álmaim azok vannak, persze, számos. Nemcsak karácsonykor. De azokat legbelül babusgatom.

Ami engem illet, Erika és Emőke*, valamint Horasz karácsonyi kívánságlistájára lennék kiváncsi.

(*Nem a szemetek káprázott, tegnap itt még valóban az Enikő név szerepelt. Szégyen-gyalázat, elírtam. Ugyanis eredetileg Emőkét akartam megkérni... A Svédasztal blog tulajdonosát. Enikő valaki egészen más... Emőke, bocsánatot kérek!)