"...Or to be a place that has got To be forgiven for its faults."

tagjainak, szeretettel: A budapesti Zsigray Nyomda és Képeslap Stúdió alkotása.

. Ma jött. Megy a konyhapolcra, a füzetke mellé, amelyet atomtámadás, terrortámadás (valamint árvíz, tűzvész), és hasonló "major emergency"-k esetére küldött a kormány, tele jó tanáccsal, telefonszámokkal. "Oly korban éltem..."

Hogyan jótékonykodunk? - kérdezte Pappito, a Habitat for Humanity c. bejegyzése kapcsán. Eleinte csak az utcai pénzgyűjtőknél dobtunk be egy-két fontot/eurót a perselyükbe, vagy a boltban, a pakolásnál segédkező diákok vödrébe. Őket az uram sosem hagyja pakolni, mert elég rosszul csinálják, neki pedig megvan a maga, sok-sok Tetris-ezéssel kialakított rendszere. De azért szoktunk dobni nekik néhány fillért. Hogyan jótékonykodunk? Lottózunk :-) Az ír National Lottery oldalán azt is meg lehet nézni térképen, hogy az országban hol, milyen célra, milyen szervezet, közösségi kezdeményezés kapott a lottóalapból. Azt hiszem, ez a legnagyobb pénzmennyiség, amit a csodában reménykedve, és közvetve, de jótékonykodásra fordítunk. Az ír National Shopping Monitor tagjaként havi 6 euró értékű pontot kapok azért, hogy a bevásárlásaimat beszkennelem, s ezzel adatgyűjtenek rólam, átlagos vásárlóról. (Good fun, egyetlen hátránya, hogy nem kaphatom meg a rólam gyűjtött adatokat, én pedig lusta vagyok ahh...

Ma kirándultunk. Mentünk, megkeresni 9 éves fánkat. Van nekem fám máshol is. Gizi macskám sírja fölött lassan kétméteres kell hogy legyen, az arasznyi magonc korában odaültetett tiszafa. (Ha még megvan.) De V.-vel a közös fánk itt van, Írországban. (Ha még megvan, haha!) 1999-ben az ír kormány kitalálta, hogy az ezredforduló alkalmából minden ír család nevében ültetnek egy fát. Kiválasztottak 16, már meglévő erdőt-ligeterdőt az országban, s elültettek oda Írország őshonos fáiból összeválogatott 1.2 millió facsemetét. Voltak más kezdeményezések is, pl. minden háztartás (mi valahogy nem) kapott egy logóval díszített gyertyát, amely a 2000. évet ünnepelte. Hogy nekünk is lett fánk, az a véletlen műve. Akkortájt még Sandyford-ban laktunk, s néha érkeztek levelek az előttünk kettővel ott lakó család nevére, csupa szemétlevél. Ezek a kukában végezték, mert már a háziúr sem emlékezett rá, hogy az előttük ott lakók hová költöztek tovább, s nem hiszem, hogy őket érdekelte volna a sokadik hitelk...