"...Or to be a place that has got To be forgiven for its faults."

Tegnap belenéztem a tojásos kosárba, s megállapítottam, hogy "egy darab, árva tojásból nem lehet sütit sütni a kávékuckóba, tehát nem sütök". (Pedig lehetne, mert a legkönnyebben elkészíthető sütim éppen egy tojást kíván, de munkakedv, az nem volt mellé.) Hét közben végigvettem a gyorsan, könnyen elkészíthető (a "nesztek, valami" kategóriába tartozó) sütik sorát, de mindegyik túlságosan sok erőfeszítést igényelt volna. Szégyen és gyalázat, már majdnem ott tartottam, hogy majd veszek a boltban valamit, úgysem leszünk sokan... Sehogy sem sikerült magamat sütő-üzemmódba kapcsolni. Elég volt nekem a gateaux Basque-kal végzett, félresikerült kísérletezés. Végül megláttam az utolsó megrendelésekből maradt tojásfehérjéket egy üvegben, s nekik köszönhetően rászántam magam egy kis adag csokis habcsók elkészítésére. Így legalább ők felhasználódtak. V. elvitt ma a piacra, mert éjjel fagyott (s fagyot igérnek az elkövetkező napokra is), nem akarta, hogy egyedül vágjak neki a cs...

Tegnap délben már olyan mehetnékem volt, hogy csuda. V. többször is rákérdezett, hogy tényleg? Ebben az időben? Ugyanis odakint az év vihara tombolt. Az eső vízszintesen esett, sötét és fenyegető volt az ég, és a "széjpöjjgőnk" az udvaron leválni készült a nyeléről, a madáretető pedig - szintén vízszintesen - teljes köröket írt le az akasztója körül. Végül kiegyeztünk, hogy csak Dun Laoghaire-be megyünk, ott is van olyan könyvesbolt, ahol elfogadják az ajándékbont. (Vagy bónt. Tudomisén.) V.-nek azt igértem, a bevásárlóközpontban fedett helyen leszünk, s csak pár méter onnan a könyvesbolt... Előtte még fénycsőért autóztunk, eredménytelenül, majd irány a bolt Dun Laoghaire-ben. Már a parkolásnál előadtuk magunkat, rossz helyre mentünk be ugyanis, a szállító kamionoknak fenntartott helyre. (A "Delivery only" feliratról, s a feltűnően széles lejáratról lett gyanús, hogy talán nem jó helyen járunk.) Böhömmel forgolódni mindig is probléma (fordulóköre, mint a Queen Mary ...

Nem mondhatnám, hogy odakint ünnepies az idő, ugyanis esik, és fúj, és sötét van, mint egy barlangban. Tegnap már téli fotókat nézegettem egy blogon, hogy a hiányt megpróbáljam pótolni. Míg az ország más részeit hóeséssel riogatják, addig itt, a tengerparttól egy köpésnyire csak szakad, s a kinti szürkeséget semmi sem oldja, színesíti. Tegnap legalább nézhettem madarakat a kertben, a hidegben magát gombóccá felfúvó vörösbegy és a tollhiányos fekererigó tojó, valamint egy betévedt szőlőrigó egészen felvidámított penészpucolás közben. De ma ők sem jönnek. Még nekik sincs kedvük kimozdulni ebben az időben! Elvileg az esküvői torta úton van Kilkenny felé, kidobhatom a fölössé vált, megfestett cukorbevonatokat, s a szintén fölös vajkrémet. Most már akármi van a tortával, nem tudok segíteni rajta. Lassan kezdhetek azon gondolkodni, hogy mit sütök a kávékuckóba szombatra. Ha bárkit érdekel, nem érkezett még csekk a kávézótól. Vagy azért nem, mert nem olvasták még a mailemet, s enélkül is tojt...

Ez itt a magát pingvinnek álcázó lábfejem. A zoknit, amely együtt jár a pingvinnel, Susan-tól kaptam. Amikor leszállítottuk a karácsonyi csokitortáját, 24-én délelőtt, akkor nyomta a kezembe a csomagot. Szabadkoztam, mire ő: "Ó, csak a szokásos zoknik." Minden évben (majdnem minden évben) zoknit kapok tőle ajándékba :-) Novelty socks, kis műanyag tapadós foltokkal a talpukon, hogy el ne csússzak a padlón. Robbie, a férje, büszkén mutatta szerzeményét: egy bumfordi kisvasút, körbe-körbe ment a karácsonyfa alatt, a nappaliban. Hozzá néhány épület is tartozott: néhány világító ablakú, "favázas" ház és egy templom, amely - khm - a kanapé mögé volt betolva. Biztosan nem szándékosan, mert hely már nem nagyon volt neki amúgy sem, de el tudom képzelni, hogy jelzés értékű volt a templom elrejtése (lásd: az ír katolikus egyházat érintő botrányok ). Az egyik platform tetején szánkós Santa, Rudolffal, s a szánkó előre-hátra ringatózott - teli szájjal nevettünk felette V.-vel, h...

Ugye, említettem a múltkor, hogy van még mit tanulnom. Bizony, van. Elő a "szakmai" nyafogással: Hogyan kell pl. a roll-out icinghoz hasonló sugarpaste-et helyesen kezelni? Hiába állította a néni a boltban, hogy teljesen egyforma a kezelésük, a sugarpaste sokkal nehezebben gyurmákolható, nyújtható, mint a roll-out icing. Másfél igen kemény órámba került, mire apró adagokban, Sally-ék meleg konyhájában nyújthatóra sikerült varázsolnom a több részletre szedett tömböt. Mire átügettem a tömbökkel a fűtetlen ipari konyhájukba, és nyögve kinyújtottam vékonyra a bevonatot, és bevontam vele a három tortát, addigra gyűlöltem az egész feladatot. A középső, 10 inch-esre ígért torta nem tíz inch volt, hanem kisebb, így farigcsálnom kellett a torta alá kerülő karton cake board-on. A mérete miatt agyoncsapta a teljes torta formáját, tervezett lépcsőzetességét. A chocolate biscuit cake (ahogy sejtettem) dudoros volt, egyenetlen, íme egy fotó róla: Igen, a fekete foltok lyukak... S még ne k...