Bejegyzések

Bejegyzések megjelenítése ebből a hónapból: október 3, 2021

Rövidke beszámoló

Borongós, esős volt az első piaci nap, amihez zombiként keltem. Mindenkinek hiányoztam, mindenki jól van, egy tag került közben öregek otthonába egy váratlan súlyos betegség után, átvehetem a habkarika-gyártást tőle, mert az pedig kellene a pultokra. Munka, munka, munka. S egy bejelentkezés egy egyéves születésnapi tortájára, amire nagyot nyelve mondtam igent. Hét közben már meglett az első mézes házra a rendelés, Karácsonyra, ki is raktam a hirdetést a FB-ra, jó lenne alaposan előre tervezni. Jövögetnek a rendelések, kisebbek-nagyobbak, így semmi extrát nem vállaltam az elkövetkező hónapokra. S megrendeltem, Eddie-t , eddigi legnagyobb befektetésemet. Kicsit gyomorszorulva, izgatottan... Kipróbálhattam végre a pizzavasaimat, kenyérre. Az első próbálkozáshoz a kovász még nem volt elég fickós. Ehető, de elég amatőr kenyér lett belőle. A másodiknál rendkívül bőkezűen bántam a gőzzel, s besuvasztottam gyors egymásutánban 4 veknit a lapokra, kettőt-kettőt. Előtte mértem a vaslap hőjét, 40 ...

Újra itthon

Tegnap hazaértünk az egyhónapos utazás után. Rengeteg ciklámen várt virágozva a hátsó kertben, kövér erdei galambok ringatóztak a visszavágott fa még meglévő bogyóit csipegetve, súlyos testük alatt meghajoltak az ágak. A frászt hozták rám, ahogy nagy nekirugaszkodással felrepültek az ajtónyitáskor. Minden edény tele vízzel, a klemátisz átvette az uralmat a kert felett, s úgy befonta a fenyő ágait, hogy az meghajol, s mind egy zöld ernyő, borul a terasz egy része fölé. Kipakolás, szennyeselosztás, levelek átnézése, a szokásos menet. Minden rendben volt a ház körül, egyedül a kis tölgyfa csemetémet kopaszította le teljesen a lisztharmat. Hoztam burgenlandi kirándulásról makkokat, megpróbálom újra a csíráztatást, ezt pedig visszavágom, hátha magához tér. Az ajtó előtt halomba fújt levelek, de azért még alig színesednek a fák, minden szép zöld, s Kamilla ültette ágyásban csodásak a virágok, csak a gyermekláncfűből lett több. A közösségi kiskert megvan, bár almát nem láttam a fákon, majd al...