De nemcsak temetőlátogatás, és szomorkodás volt a héten. Sikerült szép Paw Patrol-os sütiket nyomtatnom kedvenc olasz kávézónk számára, ahol a séf pár kisfia vasárnap ünnepelte a születésnapját. Alig raktam fel a Facebook-ra a fotót, máris volt érdeklődő egy tucat sütire. Nem is tudtam, hogy ezek a figurák ennyire népszerűek, de honnan is tudnám, mitől jönnek lázba a mai kisgyerekek?
A sütik nagyon jók lettek, s megint megtanultam pár dolgot a nyomtatóval kapcsolatban: A sütinek teljesen laposnak kell lennie, mert azt, aminek mondjuk sütés közben kissé felemelkedett egyik oldala, hiába próbálom egyenletesen lefedni cukormázzal, azt le fogja verni a nyomtatófej arról a 'nyelvről', ami beemeli a sütit a nyomtatóba. Persze állíthatok a nyomtatófej távolságán a sütitől, de azt a minta élessége sínyli meg. Ha nem teljesen sima a süti, a minta esetleg igen finom vonalai az egyik oldalon halványabbak lehetnek. Ezért mostantól a sütik hátoldalát fogom bevonni terítőmázzal, vagyis azt, ami teljesen sima, hiszem az ült a tepsin.
A legcélszerűbb kör alakú sütire nyomtatni, az a legegyszerűbb. Ahhoz használható a carousel. Lehet állítani a festék erősségén, ha fotót nyomtatunk, vagy egészen halványra venni, ha csak egy körvonalra van szükségünk. S nem győzöm kihangsúlyozni, mennyire segítőkész a hivatalos Facebook-csoport: ott jelen van a cég képviselője, s válaszol ha valamilyen probléma merül fel, de a többi használó azonnal ugrik, s segít tanáccsal, példával ötlettel. Ahogy látom, az esetleg elromlott készülék cseréje sem bonyolult, persze, így is keserves bedobozolni és visszaküldeni a gépet.
A cég most azon dolgozik, hogy az új festékpatronok szebb fekete és barna színeket nyomtassanak, s wifin keresztül is irányítható legyen a nyomtató.
Tony, az olasz séf, akinek a kisfiának nyomtattam, mondta, hogy a Paw Patrol figurák most nagyon menők, mert nemsokára kijön velük egy új mozifilm. Szerinte kapósak lennének az ilyen figurákkal díszített sütik. Szombaton megkérdeztem a piacon, árulhatnék-e ilyen sütiket. Muszáj volt megkérdeznem, mert végül is nem én rajzolom a sütikre a figurákat, mondhatni, szalagmeló, lehet, hogy nem tetszett volna nekik. De megkaptam az engedélyt.
Árat is emelhettem, hurrá. De ami különösen jól esett, az az volt, hogy kérdezték, nem sütök-e több kenyeret. Amióta kis félkilós, csinos vekniket sütök a pizzavasak segítségével, az első félórában elfogynak a kis veknik Jobban tetszenek a vegvőknek, mint a félbevágott kilósak. Úgyhogy jövő hét végére már többet készítek. Már megrendeltem az extra kelesztő kosarakat, szerencsére az egyik Real Bread-es pék árul ilyesmit.
S a héten el kell készíteni a mintasütiket a piacra, hogy felvehessem a rendeléseket. A Facebook-on át már nem veszek fel semmit, befutott pár ház rendelés, az Üzemből is várok még, de az időmet a piacnak és a rendszeresen rendelőknek tartogatom. Idén a születésnapomon, 18-án lesz az utolsó piac, utána nem tartunk már extra piaci napot. Úgyhogy egy hónapom van ahhoz, hogy mindenkinek teljesítsem a kérését. Amit lehetett, hozzávalókat, csomagolóanyagokat, megrendeltem, szalag kell még, minden más megvan. Megtanultam a tavalyi kapkodásból, hogy a karácsonykor népszerű termékeket korán be kell szerezni. Amióta eljött a Brexit ideje, fel kellett adnom egy kedves beszerzési forrásomat, s helyette a francia Meilleur du Chef oldaláról rendelek.
Elkészültem a mince meat-tel is, azzal az alkoholba és fűszerekbe áztatott szárított gyümölcsös keverékkel, ami a mince pie-okba kerül. A karácsonyi gyümölcstortákba való gyümölcsök is beáztatva: idén sötét rumban és konyakban áznak. A héten elkezdem kisütni a 6 inches tortákat.
***
A szomszédban megkezdődött a fák kivágása. Egyelőre csak az út mentén lévő, már régóta megjelölt nagy fáktól szabadultak meg, eész nap zúgott a fűrész, aztán pedig az ágdaráló. Amikor egyszer arra sétáltam, láttam a csonkokat, azokat később egy markológéppel erőltették ki a földből. Kiváncsi vagyok, maga az építkezés mikor kezdődik meg.
***
Apropó, a fogszabályzóra várnom kell, november végén raknák fel. Addig nincs időpont. Ugrásra készen állok, ha lenne lemondott időpont. Hétfőn az időmet jobbára egy asszisztenssel töltöttem, aki egy fura szerkezettel végigfotózta a fogsoromat, s szép 3D-s modell tűnt fel a képernyőn, amit én is megbámulhattam. Megkaptam a papírkát, hogy írjam alá, persze tele van ijesztő lehetőségekkel, mi minden mehet tönkre, s hogy ennek ellenére vállalom a kezelést. Csudás. Ha nem sikerül lehúzni a szemfogamat, a 6 hónap után még mindig mondhatom, hogy köszi, ennyi volt, vagy megszabadulhatok tőle s lesz helye egy hídnak, vagy beültetett fognak, de ettől a hideg ver. Remélem, hajlandó lesz megmozdulni, s nem tesz ki mindenféle továbi kellemetlenségnek. Kiváncsian várom, mennyi idő lesz megszokni, fog-e fájni, feszíteni, hogyan tudok vele enni. El vagyok rá készülve, hogy a pépes ételek lesznek a legjobb barátaim.
***
Hogy ne legyen olyan felhőtlen a hangulatom dekorálás közben, a Ministry for the Future c. hangoskönyvet hallgatom. Nagyon érdekes, s időnként komoly odafigyelést igényel, hogy a gazdasági és financiális dolgokat, ötleteket megértsem. Fura közben Mikulásokat és hópelyheket rajzolgatni, miközben a könyvben katasztrófális felmelegedésről, ivóvíz elfogyásáról van szó. Az biztos, hogy egyre jobban örülök neki, hogy nincs gyerekem... bár ott vannak öcsém fiai, és a család ifjai, ők vajon mennyit fognak fel a közelgő problémákból? Nem hiszem hogy felhőtlen örömmel néznek a jövő elé. Ilyenkor azért megértem Greta Thunberg frusztrációját.
