Munka annyi, mint az esőcsepp
Mire befejeztem a nyafogást, hogy ó, de nem fogynak a gingerbread-ek a piacon, s bevétel gyenge, azóta úgy megtelt a rendelőkönyvem (alias Post-It-ek egy halomban), hogy lezártam az idei évre a megrendeléseket. Főleg cégesek, természetesen. Akadt két olyan érdeklődő, akihez nagy reményeket fűztem, de a végén el kellett őket hajtanom, mert szokás szerint a lelkes kapcsolatfelvétel ellenére hosszan vártak a döntéssel, majd egyikük egy héttel a rendezvény előtt akart rendelni, ilyenkor, amikor legjobb tudomásom szerint némelyik sütidekoráló már kéthetes határidőnél is sürgősségit számol fel. A másik még csak vissza sem jelzett bocsánatkérő üzenetemre. Kapósak vagyunk, sütisek, ilyenkor. Nem tudom hová, és mekkora betűkkel írjam fel, hogy időben kell rendelni... Jelentkeztek a rendszeresen rendelők is, sőt, a megszűnt piac néhány állandó vásárlója is megkeresett karácsonyi rendeléssel. S szerintem fognak még beesni páran, kiknek majd csalódást kell okoznom. Úgyhogy munka, munka, munka...