Bejegyzések

Bejegyzések megjelenítése ebből a hónapból: október 2, 2011

Újabb érdekes adat

A háziurunkról megörökölt palacsinta sütőben (melynek átmérője 22 cm), a 80 ml-es mérőkanállal kimért, az átlagnál kissé folyékonyabb palacsintatésztával tökéletes vastagságú és formájú palacsintát lehet készíteni. *** Tegnap a Tesco-ban kijött a számon az a (borzalmas) mondat, amit utálok, ha tőlem kérdik, s hála az égnek az utóbbi pár évben nem nagyon kérdezték, legalábbis ellenséges hangsúllyal nem. Elsütöttem a pénztáros néninek, el én, mert az előttem sorban álló párral valamilyen számomra ismeretlen, de kelet-európainak hangzó nyelven beszélt, így muszáj volt megkérdeznem: "Verárjúfrom?" "Lengyelországból." - felelte, mire elárultam, hogy én pedig magyar volnék, s ugye, biztos tetszik ismerni, hogy "Polak Venger dva bratanki", mire ő, of course, "Lengyel, magyar, két jó barát" - mondta tökéletest megközelítő kiejtéssel, majdnem a pultot ütögette leesett állam. Mint kiderült, réges-régen a néninek volt egy Tivadar nevű magyar pasija Miskolco...

Olvasónapló

Nem tudom eldönteni, hogy Tóth Krisztina emelkedik-e gyakran Háy Jánosi magasságokba, vagy Háy Jánosnak néha sikerül utolérnie Tóth Krisztinát. Egyremegy. Mindkettő ajánlott. Bár... Tóth Krisztina mintha nagyobbakat ütne a szavaival, kurtára fogott, de igen szívbemarkoló mondataival.

Emlékhegyek

Ma reggel már úgy indultunk a napnak, mintha mi sem történt volna. Hazajöttünk. Böhöm szereldében, készül a műszakira, a második adag ruha is szárad már. Némi adóbevallós papírmunkára is sor került, s a vacsora is készen áll, hogy sütőbe kerüljön. Önbizalmam hatalmasra nőtt ma, mert egyedül is eltaláltam az Aranykezű Gerry műhelye elé, míg V. még elment ezért-azért az autósboltba, s csak később ért oda. Apropó, vezetni sem felejtettem el! Odakint meglepően langyos az idő. Ugyan tegnap hajnaltól (még a tengeren) köd fogadott bennünket Írország felé hajózva, és majdnem hazáig szemerkélő esőben autóztunk, de mire bekanyarodtunk a ház elé, kisütött a nap, és csodás, élénk színekkel fogadott Bray Head. S persze, feltűnő volt a frissen mosott fák itt-ott már erősen színesedő ragyogása. Minden szépen rendben, nekem csak a cuccainkat kellett szétpakolni, kimosni. Enda és neje, akik távollétünkben használták a lakást, úgy kitakarítottak, hogy csuda. A telep szélén lévő elhanyagolt teniszpályán ...

Újra itthon

Majd írok is. De most kipakolás-mosás-vacsora-másoknak hozott dolgok leszállítása. It's good to be back.