"...Or to be a place that has got To be forgiven for its faults."

Megvan a hatodik koronavírusos is a Köztársaságban, szintén Olaszországból hozta magával a vírust, mint az előző betegek. Egyelőre még sem Bray, sem Dublin nem mondott le a Szt. Patrick napi felvonulásokról, de már elmaradt egy rögbimeccs az olaszokkal. Kiváncsian várom, hogy majd az Olimpiával mi lesz. Mi sűrűn fertőtlenítettünk Bécsben, s ezzel nem voltunk egyedül. Egy-két szájmaszkos embert is láttunk, mármint a komolyabb maszkos fajtából. Itt a városban a gyógyszertárakból már elfogyott az alkoholos fertőtlenítő, van még ilyen színes-szagos cucc, ami max. a gyengébb idegzetű szúnyogokat tartaná távol a szagával, de még azokat sem biztosan. A reptéren kaptam rendes, magas alkoholtartlamút, no abból bevásároltunk. S jobb az óvatosság! - jeligével, egy jókora dobozt megtöltöttünk tartós élelmiszerekkel, konzervekkel, hogyha valamelyikünk beteg lenne, ne kelljen kimozdulni. Az esélye kicsi, de ki tudja. A tegnap esti partin is - még - viccelődve ütöttük össze bokáinkat ,könyökünke...

Bécsből megérkezve hazamentünk, mert bár a reptérről azonnal Killarney-ba mentünk volna, de a gyapjúkabátomat - ami nagyon jól jött később - otthon felejtettem. Muszáj volt összeszedni az elegancia érdekében. Ha már otthon voltunk, megöntöztem a virágokat, megetettem a macskákat, ellenőriztem a madáretetőket. Aztán irány Killarney. Adare-ben belebotlottunk egy félórás "stop-go" rendszerbe, az egysávossá szűkült egyetlen főutcán, ami átvezet a "legszebb írországi angol" falun. Este 8 volt már, mire megérkeztünk a városból kivezető főút mellett lévő szállásra. A tulajnő a szemközti hotel bisztróját ajánlotta, ott ettünk, aztán szunya. Reggel kis gyomorszorulással keltem, de amikor már ünnepibe öltözve mentünk a központ felé, el a lassan araszoló autósor mellett, inkább izgatott voltam, mint aggódó. Amire nem is gondoltam, hogy ekkora sor lesz, eszembe sem jutott, hogy a városkából majd autóval jön a sok esküt tevő... érdemes volt a konferencia központ mellett fog...