"...Or to be a place that has got To be forgiven for its faults."

V. szerinte nem ártana, ha ismertetném az 5-ös szintű lezárásokat, mert ma mesélt róluk egy magyar barátjának, aki meglepődött azok szigorúságán. Tehát: Nem fogadhatunk a lakásban látogatókat, s nem ülhetünk le velük a kertben sem, csevegni. Családon belüli összejövetelek is tiltva vannak. Esküvőre max. 6 vendég jöhet el, az ifjú páron és az esketőn kívül.  Semmilyen beltéri rendezvény nem engedélyezett (pl. ezért sem tarthattuk meg a piac éves gyűlését, ami egyébként ma lett volna). Sportesemények lefújva, csak szabadtéri edzés engedélyezett, egyénileg. Gym-ek, uszodák bezárva.  Misék online tarthatók, csak a pap és aministránsok résztvételével, temetéseken max. 10 fő vehet részt, a ceremóniát levezetőn és a sírásókon kívül. (Ez különösen sújtja az íreket, hiszen általában nagyok a családok, s a temetésekre sokan elmennek, különösen faluhelyen, vidéken. Így nagyon sok temetést online is közvetítenek). Kávézók, kocsmák, vendéglők csak elvitelre vannak nyitva. A "Click and coll...

Megnyúlt arccal néztem pár napja a telefonom képernyőjét. Újabb 5 hét lockdown, 5-ös szintű megszorítások. Hála a karácsonyi baromkodásnak, az elmúlt hetekben sokkolóan megugrottak a betegszámok, de még inkább a halottak száma. Egyik nap 90, aztán 50... Leírja az ember a számokat, s igyekszik - önző módon, saját ép esze érdekében - nem belegondolni abba, hogy a számok mögött emberi sorsok vannak.  Ugyan elindultak lefelé, mármint a betegszámok, de a kórházak igen nagy nyomás alatt vannak, s a kormány alaposan megkésve próbál még keményebb szabályokat hozni, mint tavasszal, főleg az utazásokkal kapcsolatban. Negatív teszt, szigorú karantén 14 napig a beutazóknak (kérdés, hogy ki megy utánuk ellenőrizni), mintha megpróbálnák az új-zélandi mintát követni, csak hónapokkal később, mint kellett volna.  Vagyis fejetlenség. A piac vezetősége megtanácskozta, hogy kinyissunk-e, ennek az új megszorításnak az ismeretében. Azt írtam vissza, hogy akár nyitunk, akár nem, én hajlandó vagyok d...

Apránként fogynak a dobozok a nappaliból, a félrerakott, "majd-később-foglalkozunk-velük" cuccok dobozai. A hétvégén diót pucoltam, két nagy adaggal kaptunk egy barátnőm szüleitől, igazi soproni dió, bio, csodaszép, könnyű volt pucolni, nem tett benne kárt az a másfél év, amíg a nappali sarkában lakott bedobozolva. V. már rendelt mágnáspitét, s ha egyszer újra beindul a piac, majd oda is lehet diósat csinálni. Egészen mindfulness élményt adott a munka: marokszám kiszedni a diót a zsákból egy tálcára, a késsel szétroppantani a két felét, aztán amikor megtelt a tálca, a felekből kibújtatni a diónegyedeket-feleket. Régen nagyapám nagy körítéssel pucolt diót: saját fájuk volt a kertben, vagyis, hogyan fogalmazzak: a szomszéd fája volt, de átlógott néhány ág hozzánk, s bőven esett a mi gyepünkre is. A szomszédok nem bánták, ha nagyanyám összeszedi a diót, jutott is, maradt is... nekünk jól jött. Nagyapám letelepedett egy kissámlira, s a hokedlire rakott deszkán, a mérleg egykilós ...