Szabadnap
Ma szabadnapot akarok, mondtam tegnap magamnak, amikor reggel visszajöttük a soron kívüli szállításból. Megkávéztam, aztán visszafeküdtem az ágyba, azzal, hogy alszom egyet. De egy darabig jöttek-mentek még az üzenetek, mert mint kiderült, az Üzem cukrásza szombaton ott volt azon az esküvőn, amire a tortát (az utolsót!) és a hattyús sütiket készítettem. Kicsi a világ! Nem tudtam, hogy szegről-végről ismeri a menyasszonyt. Elmesélte, hogy a torta felvágására végül is nem került sor, először ugye, ünnepi ebéd, aztán a váratlanul megjelenő napfény kihasználása fotózásra, ugyanis egész nap esett vagy szemerkélt, majd egy csapat vendég elment meccset nézni, s mire visszajöttek, már felszolgálták az esti falatkákat... S aztán valamilyen fura szabály miatt 11.30-kor pontban véget ért a parti, a hotel rendelte így, s a torta felvágatlan maradt. Többkilós adag, csokis keksztorta, ellesz egy-két hétig a hűtőben, ha lehúzzák róla a nehezen felsimogatott cukormázréteget. *** Ami kapcsán megin...