"...Or to be a place that has got To be forgiven for its faults."

Esténként működő vulkánt nézegetek Izlandon. Másik nézet. Ó és nahát. A legjobb volt a sötétben az autók fényszórója, amint lassan araszolt át a képen, az úton. Ami nagyon közel megy a vulkánhoz. Biztos izlandi fiatalok mennek kitörés-nézőbe. Unalmas lehet az élet arrafelé, el kell ütni valamivel az időt :-) V. egy volt osztálytársa, aki katonaorvosként időnként Afganisztánban operál 6-8 hetet, most megy Izlandra, vulkántúrázni. Vezetőként. Hja, neki sem elég izgalmas az élete. *** Amikor kipakolom a tojásokat a dobozukból a kosarukba, mindig megőrzöm a néha-néha rájuk tapadt tyúktollakat. Esténként az udvaromon szaladgáló tyúkokról ábrándozom. S kiskertről. Amit becsülettel művelek. *** A jövő "egyenletében" túl sok az ismeretlen. Hogy a a fenébe lehet így tervezni?! *** A kávékuckóba mézeseket fogok csinálni. Birkákat, szézámmag gyapjúval. Nem saját ötlet, könyvből vettem. *** Hétfőn sütés. Kedden bevásárlás. Ajándékok, készlet a kávékuckóba (négy hétre elég neszkávé, bolt...

Most már csak a tortákat kell elkészíteni hozzájuk. Bocsánat, tudom, a fotó valami borzasztó, de sebtiben készült, majd a végeredményen szebben fognak mutatni, nappali fényben. 1 és 3/4 óra alatt készültek el a zöldségek, sugarpaste-ből, ételszínezék és "hogyan is néz ki?" fotók bőséges használata mellett. Élénk színeket kaptam, ezért is nem marcipánból készültek, ott mattabb az anyag felszíne. Apropó, nem törekedtem méretarányosságra. Holnap húzós nap, V. egy kolléganője rendelt születésnapi tortát a lányának, vasárnapra pedig egy kollégája, szintén születésnapi tortát, ő már visszajáró kliens. Annyira visszajáró, hogy lassan unom , hogy mindig ugyanazt a tortát kéri. Csokis piskótatorta, marcipánrózsákkal... Van tehát meló, mellette pedig papírmunka, készülődés az utazásra. Már szép listánk van vinni-, és hoznivalóból. Sheila ma hívott, hogy tudnék-e neki kékfestőt hozni, sőt, nem is akármilyet, amit legutóbb hoztam neki, abból tetszett meg neki nagyon egy minta. Nekem meg ...

Lassan 3 éve lesz, hogy 3, egymást követő bukás, majd 5 év kihagyás után újra belevágtam a vezetni tanulásba. Már hónapok óta tanulgattam, újra-tanultam a dolgokat, de egyedül vezetni sehogy sem mertem. Arra addig az alapokat öt évvel korábban belém nevelő John (drága John!), a türelmes új oktatóm, David, és a fenekemet folyamatosan rugdosó ("bíztatlak") uram sem tudott rávenni. Féltem, hogy jaj, mi lesz, mit szúrok el, mert addig mindig ült mellettem valaki, s ha leállt az agyam, mondta a következő lépést... De aztán jöttél te, Imre*, s megtáltosodtam. Egy nyári délutánon találkoztam először veled, amikor felfedeztem, hogy Bray és a sandyfordi LUAS-végállomás között buszjáratot indított egy élelmes helyi vállalkozó. Hurrá. Nem kellett többet az uramat ugratnom, hogy vigyen haza, hanem megvártam a kis piros, erősen kockaseggű buszt, s az félóra alatt, sok-sok megálló után hazavitt Bray-be, itt a sarkon rakott le. Még menetrendet is kaptam egy kedves cseh sofőrtől, aki foncsor...

Kora reggel sajgó fej ébresztett, gyanús fájás lüktetett a bal szemem mögött. Hm. Eddig a jobb mögött szokott felbukkanni az időváltozás okozta migrén, most balról támadott. Ez új. Hallottam, hogy kopog az eső odakint, megnyugodtam, remek, erre szokott elmúlni a migrén. De most nem múlott. Így a tea mellett két Excedrin-nel kezdtem, ami kellemesen zsibbasztott tíz perc után. Készen álltam a mai napra! Mostanában grapefruit-ot eszem reggelire, másod-harmadnaponként. Valahogy megkívántam az ízét. S valóban, jól esik, hogy olyan friss, olyan lédús, szép sárga... Vitaminhiányom lenne? Eddig úgy tartottam számon, mint egy ehetetlen gyümölcsöt, amely rendszeresen szembeköpi az embert, kanalas támadásra fröcsköl, merev foltot hagy a tiszta pólón, és összeragasztja az ember ujjait. De - háziurunknak hála - találtam egy helyes kis eszközt az evőeszközök között, ívben meghajlított, recés szélű grapefruit-kanalazó-vágó kézi szerszám, amiről korábban kiderült, hogy remekül használható chili kimago...