Tüssztüssz
A lakás az elmúlt két hétben tele volt szórva a jövő-menő betegség kezelésének kellékeivel: Strepsil, Lemsip, papírzsebkendő csomagok, jókora papírzacskó használt papírzsebkendőkkel. Félredobott takarók, néha üres bögrék, aljukon száradó teabevonattal, amik idővel azért elkerültek a mosogató felé. Éppen pár napja ittam meg az utolsó adag gyömbéres, citromos, mézes teát, szintentartás végett, mert én már jobban voltam, de a beteg V. még köhécselt. A múlt hétvégén sokat aludt, gyógyult, gyüjtötte az erőt a hét munkájához. Meggyőződésem, hogy az elmúlt hetek nyomása, izgalmai, sürgés-forgása miatt lett csak hazajőve beteg, amikor úgymond, leereszthetett, s nem még Magyarországon esett ágynak. Itt nyugodtan nyöghetett, ápoltam, diktáltam belé, ami érzésem szerint hasznos volt, ő pedig tiltakozott, mert fúj, mert csípte a torkát a gyömbér. Eléggé riadtan nyeldekeltem én is egyik reggel, amikor kapart a torkom, s éreztem, hogy nem vagyok 100 %-os: arra gondolva, hogy ha Covidosak lettünk, ak...