Újabb érdekesség
Az úgy kezdődött, hogy én - a kis arrogáns, nyikhaj porbafingó, a divat szerint "New Irish"-nak titulált, állampolgársággal megajándékozott bevándorló -, le találtam angolozni az egyik piaci kollégámat. A pillanat hevében, viccből, de utána muszáj volt magyarázkodnom, elnézést kérnem. A bocsánatkérésemet elfogadta egy mosollyal, oda se neki, mondta, ő valóban Angliában született, de írnek vallja magát. Aztán, ahogy tovább folyt a beszélgetés megemlítette, hogy végül is, hozzá szokott ő ehhez az angolozáshoz, mert a dédnagyapja egykoron Anglia miniszterelnöke volt. Majdnem eldobtam a teámat (szigorúan tejjel higítva, haha), mert bocsánat, hogyan? Sok érdekes dolgot meséltek már piaci kollégák, az idősebbje, mert volt akinek a férje Malájziában gumiültetvényt vezetett, volt, aki valami angol gyarmaton kíséret nélkül hajóra rakta a hatéves kisfiát, hogy utazzon a bentlakásos suliba Angliába (ez talán ugyanezzel a hölggyel történt), volt, aki büszkén vallotta, hogy ő még a Blitz ...