"...Or to be a place that has got To be forgiven for its faults."

A kávézó mostantól hivatalosan is az Üzem nevet viseli. Nagy termelés folyik, ami gondos odafigyelést és nyugalmat igényel (sütik), azt itthon csinálom, az úgynevezett szabadnapomon. De ezért külön, darabra fizetnek, juhé. Két nagy megrendelés is beesett, így a hétvége is munkanapokká alakult át. Újabb adag kis Ford-os sütiket kell legyártanom, a Top Gear autós műsor közelgő dublini show-jára, a Palmerstown Estate-nek. A másik egy gyógys zergyártól jött, a Merck-től, egy új termékhez kértek logós sütit. Ezeket kedden kell leszállítanom, a Ford-okat péntekre. Ezen felül kell(ene) még karácsonyi sütiket sütnöm az Üzemnek, és a piacnak is - ha belefér. Nem panaszkodom, dicsekszem! A piacon ma hárman kértek meg, hogy süssek nekik Karácsonyra, visszajáró vevők, illetve Stephanie (p.k.), nem lehetett azt mondani, hogy nem. Daphne jót szórakozott rajtam, s mesélte, hogy nemrég hallotta egy női vállalkozóknak szóló beszédben, hogy a nők nehezebben mondanak nemet az üzleti életben, pedig kellen...

Alighanem a hivatalos koszorúzás után pár órával érkezhettünk, a gyertyák még keveset égtek le. A sírok és egyes virágágyások szépen ki voltak ültetve fehér ciklámenekkel. Két síron volt csak virág, az egyikre én tettem. Sajnos, a név egyre kevésbé látszik... Dr. Herbert Rumpf. Egy nemrég frissített weboldal szerint Írország felett, Waterford megyében lőtte le egy angol gép azt a bombázót, amin szolgált. (Akit érdekel, a rendkívül részletes adatokat az Írország felett lelőtt/lezuhant gépekről, itt megtekintheti. Dr. Rumpf 1941. június 10-én halt meg. Nem rokon, de a név a sírkövön - ezt írtam már - némi szent borzadállyal tölt el. Ki tudja...