"...Or to be a place that has got To be forgiven for its faults."

Profi fotón: Hogy mi van? Semmi új, gyorsan mennek a napok, jobbára munka van. Tegnap fél ötkor keltem, és a legelső villamossal mentem dolgozni. Nagyon-nagyon egyszeri dolog volt ez, amire rábólintottam, és igen, az uram fejcsóválása ellenére saját érdekemben mentem be hatra, hogy kapkodás és stressz nélkül készen legyek a friss sütikkel a NAGY FOGADÁSRA, s a sütéshez minden ellenkező híresztelés ellenére idő kell. A főnököm betette a lábát egy jelentős céghez, ne titkolódzunk, a Diageo-ról van szó, így a jelentősebb dublini Guinness-es megmozdulásokon ő biztosítja a kaját. Remek. Neki jó bevétel, és remekül hangzik, amikor társalgás közben (és blogokon, hihi) el lehet hullajtani az infót. Csak akkor kezd rángani a szemöldököm, amikor megkérdi, hogy milyen ütős desszerttel rukkolhatnánk ki a következő szeptemberi fogadásra, majd az ötleteimet "túlságosan munkaigényes" felkiáltással leszavazza. Maradnak a jól bevált sütik, élükön a csokis-Guinness-es cupcake-ekkel....