"...Or to be a place that has got To be forgiven for its faults."

Látogatónk volt a hétvégére... egy barátunk "ugrott" át Londonból egy hétvégére, valamikor itt kezdte a külföldi létet, esküvői tanúik voltunk, s azóta már Seattle mellett él. Konyhai törlőim száma  megszaporodott, Seattle-i csokit szopogatunk vacsora után és még izmainkban a hétvégi kirndulások fáradtsága. De milyen jóleső is ez! Végre félre lehetett tenni a borús gondolatokat, s az ember szeme-orra-szíve megtelt a májusi erdők és dombok élénkzöldjével, a virágok friss színeivel, illataával, újra és csodálkozva fel lehetett fedezni azokat a helyeket, amikről azt hittük, újat már nem nyújthatnak. Pedig...! A piac utáni finom olaszos ebéd végeztével Glendalough-ba mentünk, egy jót autózva a környező dombok, hegyek között, s felsétáltunk a felső tóhoz, hogy fotózkodjunk a partján. Megdöbbentően élénkzöld volt a friss fű a fák alján, rengeteg sétáló és turista heverészett ebben a zöldben, kövér vadkacsák ballagtak a piknikezőkhöz kaja reményében, apuka rohant bele mezitláb a tó ...