"...Or to be a place that has got To be forgiven for its faults."

Ha Húsvétig ép ésszel, és különösebb gyomorsav-felgyűlés nélkül túlélem ezt a másfél hetet, nagyon fogok örülni. Az Üzembeli rendelést megcsináltam, 130 kis gingerbread vőlegény és menyasszony várja, hogy pénteken bevigyem őket reggel. Egy szombati esküvőre készültek. Aztán, ha minden jól megy, pénteken délután elindulunk Co. Clare felé, Annáék esküvőjének színhelyére . A tortát azt még elkészítem valahogy, de hogy hogyan visszük le az ország másik felébe, no, amiatt most kezdek aggódni. Komolyan elgondolkoztam azon a módszeren, amit egy Youtube videón láttam, hogy a négyemeletes tortán díszítés előtt átütöttek egy hosszú farudat, s az tartotta egybe a tortarétegeket és a szinteket egymástól elválasztó kartonokat. Olyasmi kellene, ami a végső díszítés előtt talán kihúzható a tortákból... Holnap megyek, és levadászok egy hosszú hústűt, vagy valami hasonlót a Woodies-ba n. Farudat valahogy nem tudok elképzelni a "hegy" torta közepén.

Ma este kell(ene) kitölteni a népszámlálási papírt. Egy középkorú ősz nő hozta, aki megkérdezte, hogy angolul kérem-e, vagy írül a formanyomtatványt (hehehe, de vicces). Megkérdezte, hogy kell-e segítség, mire muszáj volt mondanom, hogy kösz, nem, rutinos népszámlási kérdőív-kitöltő vagyok én már. Később újra becsöngetett, akkor a felettünk lévő lakás lakói iránt érdeklődött. (A régóta eladó lakásról az ingatlanügynök weboldalán át kiderült, hogy elvileg már foglalózta valaki, úgyhogy lehet, hamarosan újra élet lesz a fejünk felett.) A Sokadik magyar Írországban már írta a blogján , mennyire meglepte, hogy itt másképp áll a biztos a kitöltéshez, én pedig nem is emlékszem, hogy nagyon be akartak volna valaha is jönni a lakásba, úgymond segíteni. Ha biztosítottuk őket, hogy a kérdések nem okoznak nehézséget, akkor kezünkbe nyomták a formanyomtatványt, aztán pár héttel később begyűjtötték őket. Az uram már feni a tollát, hogy miféléket fog beírni a rubrikákba, mert ő másképp áll hozzá a ...