A napok telnek, kisebb-nagyobb eseményekkel. Az állam tudomásul vette, hogy elmúltam ötven, s megajándékozott egy "ingyenes" mammográfiával. Az a hét orvosos hét volt, mert ismerősünket ugyanaz az orvos (Péklegény) műtötte, ugyanazzal, mint engem, így volt lehetőségünk tapasztalatcserére, miközben hazahoztam a kórházból. Más altatást és lórúgásszerű fájdalomcsillapítót kapott, ami eléggé megviselte, így kicsit elesett volt, de tegnapelőtt már felszabadultabban beszélgettünk az "élményeinkről", amit Péklegénynek köszönhetően éltünk át.
Jó volt hasznosnak lenni.
***
Nem történik semmi... Az egyetlen izgalmas esemény - a kórházi látogatáson/fuvarokon túl - az volt, hogy már nem szombatonként, hanem szerdánként jön a reciklálós kukákat ürítő cég. Szép, napos idő van, mint kiderült, a telepi kiskertet már egy hónapja ápolja újra a közösség, csak elfelejtettek felvenni a Whatsapp-csoportba, így nem tudtam róla. Múlt szombaton sikerült csatlakoznom hozzájuk, s kellemes 3 órán át krumplit ültettünk, ástam, gereblyéztem, hagymát dugdostam a kiugrott szerzetes tagunkkal. Jonathan, a fő szervező és a moldovai Jan a fő kertészek. Jan hozzáértő, ő a téli hónapokban is ápolta a nagyobbik fóliasátrat, s nevelt benne zöldségeket. Jonathan azt mondta, gyakran el-elment a kedve az egésztől, csak Jan segítsége vette rá arra, hogy újra kijöjjön a kertbe: a kertben iszogató srácok szemetelése, vagy mert a gyerekek "játszásiból" kiengedték a vizet a nagy tárolókból, ezek mind elvették a kedvét attól, hogy kertészkedjen, ráadásul megszaporodtak a kutyakakás zacskók, halmok a kertben és a környékén, a "green"-en, pedig gyerekek fociznak ott. De az idetévedő kutyasétáltatókat ez a legkevésbé sem érdekli, sajnos.
Aztán beszélgettem az etióp, ortodox keresztény Almaz-zal, s megtudtam pár érdekességet arról, ők hogyan tartják a böjtöt. Nemcsak, hogy nem eszik húst, de 55 napig tart a böjtje, s ezalatt vegán. Elmesélte, hogy év közben szerdánként és péntekenként is vegán módra étkeznek, a többi napokon esznek csak húst. S hogy erre az 55 napra az etióp hentesek bezárnak, mert ha nem, megszólja őket a közösség. "Nem mennek tönkre?" - kérdeztem tőle, mert azért egy másfél hónapos kiesés megviselhet egy üzletet. Nem, magyarázta, s különben is, böjt előtt és után az emberek rengeteg húst vesznek, s amúgy sem olyan kapzsik, mint az itteni hentesek...
Új információk voltak ezek nekem, de találtam egy magyar nyelvű weboldalt erről a témáról: https://hesykhia.blog.hu/2012/03/12/az_orthodox_bojti_fegyelem
***
A macskák nem járhatnak be többet esti játszadozásra a szőnyegen, a szőrük miatt. Kiraktam nekik egy vén teniszlabdát és egy kemény gumilabdát az előkertbe, ahol néha alszanak, s most ott focizgatnak reggeli után. Elképesztő, milyen ugrásokat, akrobatikus mozdulatokat tudnak előadni egy-egy labdával. A "barátom" még mindig feljár etetni őket, úgy 6 után rendszeresen látjuk elmenni a nappali előtt, s nyomában ott ügetnek a macskák, még akkor is, ha előtte két perccel korábban hagyták ott az általam kirakott vacsorát. A maradék nem megy kárba: itt van Adolf, a Hitlermacska, aki rendszeresen eltakarítja a romokat, legyen az reggeli vagy esti maradék, s utána a lábtörlőn ülve napozik, vagy alszik. Megjelent egy félhosszú szőrű meglehetősen nagydarab macsek is, az iskola irányából, igen félős, s Manci első morgására elspurizik. S az egyik este legnagyobb döbbenetemre egy Pocakra igen hasonlító egyed jött a maradékra: a pocakja sajnos arról árulkodik, hogy hamarosan újabb fészekalj jelenik meg a telepen... Sosem lesz vége!?
***
Érdekes cikket olvastam arról, hogy a Trónok harca tévéfilm-sorozat hogyan dobta meg az északír turizmust: valakinek az a fantasztikus ötlete támadt, hogy a Bayeux-i kárpithoz hasonlóan hosszú-hosszú hímzésen megörökíttesse a filmsorozatot. 30 ügyes kezű nőt béreltek fel a feladathoz, akik jelenleg a már 70 méteres kárpiton dolgoznak, amely a sorozat végeztével 90 méteres lesz. Az első 7 sorozat paneljét 2017 júliusától meg lehet tekinteni a belfasti Ulster Múzeumban, a nyártól elkészülnek a 8. sorozat paneljei is. A kárpit alapját képező lenvászont az egyik még utolsóként működő belfasti szövőműhelyben szőtték.
A kárpitnak nagy sikere van a filmsorozatért rajongók között, de nem ez az egyetlen érdekesség, vagy látnivaló, amivel a sorozat rajongóit várják Észak-Írországban. Az senkit nem lepett meg, hogy elszaporodtak a buszos túrák, amelyek az érdeklődőket viszik a filmezés helyszíneire. 26 ilyen helyszínt lehet felkeresni. Az egyik városkában, Ballintoy-ban be is lehet öltözni a szereplők által népszerűsített köpenyekbe, birkabőrös kabátokba, hatalmas "farkasokat" (kutyákat) vezethetnek, gyakorolhatják az íjazást, s igazi "korhű" vacsorán vehetnek részt a látogatók. Itt, a Fullerton Arms nevű kocsmában még egy Vastrón is található, lehet fotózkodni.
Belfastban - stílszerűen - a St. George Market-en sárkánytojásokat tapogathat az érdeklődő,
amelyek érintésre virbálni kezdenek. A Titanic Exhibition Centre-ben április 11-től szeptember 1-ig szintén fel lehet ülni egy Vastrónra egy selfie erejéig. A Belfasti városháza gyepén egy háromszemű (mű)holló ül, utalva a sorozat egyik bölcs alakjára. Az állatkerben pedig egy élethű, szárnyaival csapkodó sárkány várja a gyerekeket (is). (Nekem ők a kedvenceim, a farkasokon kívül.)
Amikor az egyik sorozatból megismert
csodaszép fasort, a Dark Hedges-t megtépte a Gertrude nevű vihar, s
néhány vén fa kifordult a helyéből, a Tourist Board jókora faajtókat
faragtatott belőlük a filmben szereplő családok címerállataival, motívumaival, jelentős eseményeinek jeleneteivel díszítve, s
ezeket a filmhelyszínekhez közeli kocsmákban, vendéglőkben helyezték el, s
tették azokat is meglátogatandó helyszínekké.
Óriási üzlet ez Észak-Írországnak, hiszen a sorozat a világ legnagyobb nézőszámú sorozata, s mágnesként vonzza a rajongókat Észak-Írországba. A kárpitot eddig mintegy 150 ezren látták, s még többen fogják felkeresni, amikor majd Franciaországba utazik.
Ugyanis a Bayeux-kárpit múzeumának vezetője meghívta a majd elkészülő Trónok harca-kárpitot, hogy látogasson el a Bayeux-kárpithoz, a legyenek együtt kiállítva (legalábbis egy városkában). Hiszen a kárpit ihletője a Bayeux-i eredeti volt. A Bayeux-kárpit megtekintése továbbra is fizetős, 12 euró, de az érdeklődők mellette ingyen nézhetik meg a Trónok harcáról készültet. S eldől, hogy a valódi történelmi eseményt ábrázoló lesz-e népszerűbb, vagy a fiktív, mesebeli eseményekről készült hímzés vonz-e több látogatót. Van egy olyan érzésem, hogy az utóbbi véresebb, kegyetlenebb, mint amit ezer éve hímeztek Hódító Vilmos győzelmét ünnepelendő. Már most is korhatáros a megtekintése, a benne lévő elég sok szexjelenet és kegyetlenkedés miatt. (Elképzelem a hímzőnők arcát...)
Szeptember 13-tól 2020 január 13-ig Bayeux-ban lesz a kárpit, ha valaki éppen arra jár Írország felé jövet-menet, mindenképpen nézze meg mindkettőt. Nekem nagyon-nagy élmény volt a Bayeux-i kárpit, gyerekkoromban egy régi National Geographic-ban csodáltam meg, s a visszafelé út során úgy estünk be az ajtón, a kedvemért. Éppen csak meg tudtuk nézni az utolsó egy órában, mielőtt a múzeum bezárt. Fantasztikus látvány volt az ezeréves kárpit, az élénk színeivel, az aprólékos hímzéssel. Angol nyelvű vezetést lehet kérni hozzá, magnóról.
Persze, nemcsak Észak-Írországban forgatták a Trónok Harcát, hanem Európa számos más pontján. Akinek pénze és ideje van, az remek túrát tehet ezeken, s álmodozhat a sorozatról.