Tiramisu 1.0

Ma elvittem Minának a minta-tiramisukat, amiket tegnap este csináltam. Ahogy a könyv írta, rétegeztem a krémet és a kávéba mártott piskótát, de nem szórtam rá a csokireszeléket. Azt majd Mina rászórja, kóstolás előtt. Amúgy az elkészítésében a csokireszelék volt a legbabrásabb: szállt ezerfelé a csokipehely, tapadt mindenhez...

Megkóstoltuk, ott azonnal: egyetlen kifogása volt csak, hogy nem volt elég erős a kávé íze. Azt mondta, vegyem meg a legdögösebb kávékeveréket, amit csak kapok, s abból főzzek méregerős eszpresszót a mártogatáshoz. Amúgy finomnak ítélre, kellően habosnak, a piskóta nem volt túl kemény, sem túl szottyos... Titokban híztam a büszkeségtől.

Persze, azért még odébb van a rendszeres tiramisu-készítés, mert nincs még megfelelő hűtője hozzá, de idővel beindul ez is, remélem. Megbeszéltük, mennyi idő alatt készülök el, ha hirtelen kellene neki egy edény tiramisu, s hogy hol kaphatok porcelén edényt az adagok elkészítéséhez.

Ma még volt főnököm könyvelőjével is volt alkalmam beszélni. Végre valaki elmagyarázta a rendszert. Kiderült, hogy volt egy szállítás, amit kétszer fizettek, illetve én adtam róla két invoice-t. Upsz. De semmi gond, levonja majd a hóvégi csekkemből. Azt persze elfeledtem megkérdezni, hogy ő postázza-e majd ezután a csekkeket, vagy hogyan lesz, de majd felhívom. Kedves, idősebb nőnek tűnt a hangja alapján. Mint mondta, mostantól ő tartja kézben a dolgokat, s rakja helyre a kaotikus fizetési rendszert.

***

Teljesen odáig vagyok a kis ördög-kiszúrótól, s mindjárt kitaláltam, hogyan-mivel fogom megtámogatni törékeny termetét. Rakok mögéje egy keményre sütött gingerbread korongot, és kész! Annyira tetszett saját ötletem, hogy rögtön felhívtam Daphne-t, hogy a hó végére rendelt sütijeit így készíteném el. Valamilyen business partnereit akarja megjutalmazni a sütikkel (is), most, hogy véget ért egy 18 hónapig tartó közös munkájuk.

Szóval lesz egy sötétbarna mézeskalács korong, rajta a kirajzolt, világosabb színű süti ördöggel, felette a felirat: We are devilishly good!", alatta pedig az üzleti társulás neve rövidítve. Nagggyon jól fog kinézni!

Elég babrás kiszúrni vele a sütitésztát, alaposan lisztezni kell mindkét résztvevőt, és nem árt, ha van egy hegyes kiskés is a közelben. Eddigi tapasztatalaim szerint mind sütitésztából, mind gyömbéres tésztából szépen elkészíthető (a rendkívül béna fotó elkészítése közben sikerült letörnöm a sütiördög farokbojtját...):

Balra süti ördög, jobbra mézes ördög

***

Végre egy könyv, ami az írek élelmiszerekhez, bevásárláshoz való viszonyát elemzi!

A hétvégén olvastam róla egy cikket az Irish Times hétvégi Magazine-jában. Így első nekifutásra érdekes, olvasmányos, remélem, sokat tanulok belőle, például végre megtudom, mit csinálnak az ír boltok a lejárt szavatosságú ételekkel. Megpróbáltam már ezt kideríteni másoktól, konkrétan egy hipermarketben dolgozó magyartól, aki blogot is vezet a hiper belső életéről, az érdekességekről, de sajnos, válaszra sem méltatott. Talán majd ez a könyv segít.

Apropó, az OvenPride felszedte a makacs foltot a sütő aljáról. De az biztos, hogy a használatához körültekintés szükségeltetik. A gumikesztyűmről egy óvatlan pillanatban lecseppenő csepp - bár azonnal letöröltem - halvány nyomot hagyott a fehér WC-fedélen. Oda kell figyelni, merre mozgunk, amikor ezt a szert használjuk.