Két vekni között

Annyi mindenről lehetne írnom. Téma akadna bőven: kis szinesként írhatnék a Killarney-ban tüntető lovaskocsisokról. Vagy hogy mit javasoltak a gazdasági szakértők, hogyan lehetne spórolni az állami költségvetés terén. Még egyik javaslatot sem fogadta el a kormány, vagy jelezte, hogy azokat megvalósítaná, de a potenciális érintettek körében már most nagy a felháborodás. Pedig valahol vissza kell majd venni a költekezésből.

De most a kenyerek urallják a napomat. A nappaliban sorban állnak az edények, bennük a lassan kelő rozskenyerekkel - határozottan pékség-illat lengi be a szobát. Kelő kenyér kissé savanykás illata. Éhes vagyok.

Fél-háromnegyed óránként keverek ki egy-egy adagot, így majd, amikor nekiállok kisütni az első két kenyeret, utána folyamatosan tudom a sütőt használni. Szalagmeló :-)

***

Ma reggel kis híján ütköztünk az M50-re lejövőben, a sandyfordi körforgalomban. Ha V. előtt nem totyog egy hölgy, akiből a zöld lámpa automatikusan a "fékezz!" reakciót váltotta ki, s lassított, akkor biztosan belénk jön balról, a rossz sávból, a körforgalomban szabálytalanul mellettünk-előttünk nagyhirtelen jobbra kanyarodó Honda Civic. V. indexelt balra, hogy mi kikanyarodunk a hölgy mögül, erre - zumm! - sötét villanás előttünk, autó jobbra el, mi nézünk egymásra - ez mi volt? Hogy került elénk? Jesszusom! Addigra az autó már régen el is száguldott előttünk, a hölgy melletti sávban. Még V. is megijedt, pedig őt nem szokták megviselni az ilyen near-missek, de most sokáig csendben voltunk, már miután elült az anyázás a kocsiban. Mert azért valahogy le kellett vezetni a feszültséget. V. nyugtatott, hogy biztos csak a lökhárítót vitte volna el, de ez nem vigasztalt. Nagyon megijedtem.

Böhöm megint üzemszünetet tart. Már a múltkori fényesítésnél feltűnt, hogy mennyire megviselt a kipufogója, tervezte is az uram, hogy kicserélteti. Aztán a minap észrevettem, hogy a kocsi kipufogója mennyire közel lóg a járdához, amikor V. betolat a helyére. Jobban megnéztük, s kiderült, az egyik oldalon le van szakadva. Nagyszerű...

Egy kedves lengyel srác meghegesztette a Kwikfit-ben, de mostanában, ha nem muszáj, Böhöm nem mozdul a helyéről. V. a Focissal jár dolgozni, s ezért most kicsit hatékonyabban tervezzük meg a bevásárlást-kimozdulásokat.

A kutya mindig tojik valamit... ugye?

***

A kávézóban csekk várt - hurrá! -, zsebre gyűrtem, majd hamar rárajzoltam a tortára az űrhajóst, amit Amanda kért. Rendeltek tőlük egy tortát, s mivel a születésnapos egy napon született az első holdraszállással, így kértek rá egy űrhajóst, amit én rajzoltam rá, mert Amandának nem megy a szabadkézi rajz. Darren pedig részmunkaidős állás után érdeklődött, pékségben, házra gyűjtene a menyasszonyával. Csak weboldalakat tudtam neki ajánlani, amit nagy meglepetésemre még nem ismert.

Hazafelé beugrottunk lisztért a Tesco-ba, most már szépen tele voltak pakolva a polcok. Sőt, még új liszteket is találtam, amilyeneket eddig a health shop-okban láttam csak. Például az angol Dove Farm biolisztjeit. Az ő teljes kiőrlésű rozslisztjükből csinálom a rozskenyereimet. 1 kilós zacskó 2.41 euro most a Tesco-ban, de láttam tönkölylisztet is és egy másikat, valamilyen malthouse lisztet, amit ki kellene majd próbálni... kis bucikat csinálnék belőle az uramnak, leves mellé...

***

Nagyon huhognak az angoloknál, hogy sertésinfluenza így, sertésinfluenza úgy - a második 6 éves kisgyerek halt már bele, aggódnak, hogy a fiatal, influenzával még nem találkozott gyermekek szervezetét, immunrendszerét a vártnál jobban meg fogja viselni egy esetleges megbetegedés. Ugyan már elmúltunk hatévesek, de azért még több fokhagymát-hagymát iktatok majd be az étrendbe (Zebrina, köszönöm a salátareceptet!), s a Bérest is elkezdtem adagolni a reggeli tea-kávé mellé. Használ-e, nem tudom, de a saját lelkemet azért biztosan megnyugtatom vele, akárcsak a sűrűbb kézmosással, miután emberek között voltam.

Mert azt mondják, jobb félni.