Bejegyzések

Szabadabban, lazábban

Kép
Megint jön ellenőrizni a higiénikus néni . Ezúttal jövő hétfőre jelentkezett be - ugyanis mikor kérdezte, mikor sütök, mondtam, hogy már csak hétfőnként, mivel hétközben újra dolgozom, mármint alkalmazottként. "Akkor jövök hétfőn" - mondta, nem az üres konyhára kiváncsi, hanem arra, hogyan néz ki, amikor dolgozom benne. De most már minden úgy megy, ahogy elvárja tőlem. Viaszosvásznon dolgozom, van mindenféle bacik ellen hatásos Dettol is itthon a zöld tisztítószerek mellett, s számtalan doboz is van a tároláshoz. S mostanság olyan kevés sütit készítek a régi mennyiséghez képest. Kenyeret sem sütök már... Remélem, nem talál kifogásolnivalót. Drukk-drukk. *** Tegnap egy hirtelen lendülettel előbányásztam háziurunk csavar-akasztó-szög gyűjteményét a kamrából, kiválasztottam egy masszívabb csavart, és szépen belecsavartam a falba, a hálószobában, szemben az ággyal. Könnyen ment, ahogy Medve is írta, felesleges misztifikálni a dolgot, kissé ferdén benyomott szög vagy csavar, s a k...

Az utolsó sűrű hét

Kép
Csak el ne kiabáljam... Csütörtökön este volt a Wedding Fair, ahová készültem sokféle sütivel, csináltam kóstolót is, de sajnos, összesen csak két érdeklődő volt. De azok legalább vittek el magukkal telefonszámot, és ettek a sütikből. A végén, két betévedő kis kamaszlánynak már ajándékba adtam a sütiket, mert a következő Wedding Fair téli témájú lesz, arra nem lesznek már jók egy hónap múlva ezek a mintapéldányok. Az Apák napi süticsomagokból hármat hagytam a kávézóban, egyet vettek meg még pénteken. Sokalltam a főnököm által megszabott árát (5.80 € a hat sütiért...), így a többit inkább elvittem a piacra, fele annyiért, el is fogyott. Szépen becsomagoltam celofánba, az adott neki némi tartást, védelmet, mert igen vékonyka sütik voltak: szerszámok. Fúrógép, kalapács, fűrész, csavarhúzók, csípőfogó. S mert az utolsó pillanatra hagytam, nem kaptam már ezüst ehető szprét, így a szerszámok fém részét is úgy húztam ki, kevésbé lett poénos, mint ahogy szerettem volna. A Fair alatt a pultnál ...

Rövid

Ma hajnalban olyan durva, émelygéses, elfehéredős migrén ébresztett, amilyen utoljára az erdélyi út alatt, tehát több mint egy éve köszöntött rám. A megváltó eső délelőtt érkezett meg, azóta is kitartóan esik, én pedig kissé tompán nézek kifelé a fejemből, riadtan befelé figyelve. A "munka-élet" egyensúly mostanság mindkettőnknek a munka irányába dől. V. most egész hétvégén dolgozik, a japánok is hozzá igazítják a munkaidejüket, mert szoros a határidő, össze kell hangolni a munkát, legyenek akármelyik földrészen is. Mostanság az uram tizenkétórázik... Én pedig már hetek óta nem tudok összeszervezni egy kávézást egyik volt kolléganőmmel, mert vagy ő van elhavazva, vagy én. Ő is süt... Ha marosan elvonszolom magam a bolt felé, vajat venni, mert felajánlottam, hogy hétfő reggelre megsütöm-dekorálom azt a tortát, amit a National Library rendelt, egy William Butler Yeats-szel kapcsolatos fotózásra. Főnököm kissé aggódott, hogy a kollégáim nem fogják tudni elég szépre megcsinálni a...

3600 cupcake...

No, a cupcake-őrület 3 hónapja véget ért, az utolsó roham szerdán volt, letudtam becsülettel. Ha jól tudom, 600 ember fizetett elő a féláron kapható 6 cupcake-re a Citydeal -en keresztül, vagyis elvileg 3600 cupcake-et sütöttünk le. (Nem tudom, begyűjtötte-e minden feliratkozó őket, mert a főnököm még nem összesítette a papírokat.) Kedden egyfolytában a telefont kapkodtam, ráadásul megjelent sok üzletember, s mind reggelizni akart, így Paco folyamatosan kévát főzött, én csináltam a reggeliket, és nekem jutottak a telefonok is. De legalább alaposan begyakoroltam, mit mondjak ékes és udvarias angolsággal, akkor, amikor az ajánlat lejártának napján ötpercenként telefonált riadtan valaki, hogy "jaj, most jöttem rá, hogy ma lejár az ajánlat, mikor jöhetek a cupcake-jeimért?" Csak egy ember lelkébe másztam bele, sajnos. Mentségemre (?) legyen mondva, egyszerre próbáltam őt kiszolgálni, fogadni egy hívást, a szememet rajta tartani egy pár sülő tojáson, és egy biciklis futáron, aki ...