"...Or to be a place that has got To be forgiven for its faults."

Erről hosszan majd egyszer, máskor. Ami elromolhatott az úttal, az elromlott. Böhömöt nem engedték be, mert nincs forgalmija, az, hogy az alvázszám ott van, rajta, nem volt elég. (Írországban nincs forgalmi, és a Romániában fizetendő ro-viniettához vagy mi a nyűbánathoz KELL forgalmi, amin fel van tüntetve az alvázszám.) Autót kellett bérelnünk Debrecenben, különben ugrott volna minden. Kátyú van számos, bár azt mondták, hogy jaj, hát az már nincs - főleg Kolozsvár előtt, hadd vegye el a kedvét az utazónak a kétszámjegyű nemzetközi út attól, hogy mélyebbre hatoljon az országban. Így utólag azt gondolom, hogy a sors keze volt ez az autóbérlősdi, mert Böhöm az ő kényes felfüggesztésével már az első nagyobb kátyúk után beteg tüdejű nacsasszonyként lehelte volna ki a lelkét, s lett volna gond. V. a béreltet is kíméli, kikerül, lelassít, nem száguldozik, mint a többiek - betartunk minden sebességkorlátozást, mert mérnek - igen sűrűn - a román rendőrök, így aztán nagyobb kamionok is megelőzn...

Míg mi itt viritykolunk Magyarországon, és erdélyi utazást tervezgetünk, addig a rokonék dublini kirándulása - alaposan összeszervezve egyikük gyermekének szintén dublini felbukkanásával - hála a kimondhatatlan nevű izlandi vulkánnak - kútbaesett. ( Emlékeztetőül ). V. egyik, éppen üzleti úton lévő olasz munkatársa Japánban rekedt... Rokonaink tehát szomorúan lemondtak az ír tavasz élvezetéről, pedig utazásunk előtt mindent kiírtam kis post-itokra a konyhában, Trish-t riasztottuk, autóbiztosítást átírattuk, jobbára takarítottunk is, a tiszteletükre, kulcsokat átadtuk, buszokat elmagyaráztuk -, s most szegények mennek a horvát tengerpartra, mert a szabadságot már nem lehet visszamondani. Majd megpróbálnak eljönni ősszel. S hihetetlen, amikor az ember azt olvassa, hogy "vulkánkitörés miatt Budapesten rekedt pár Írországba autóval indulót keres"... *** Közben ültem Aston Martin Vantage-ben, sőt, elautóztattak benne Érdre, de erről majd máskor. Amikor majd a képeket is fel tudom ...

A Budapesten töltött második nap reggelén esőre ébredtünk, az eddigi jó idő váratlanul véget ért. A vasárnapi temetőlátogatásnál már csepergett, vittük a virágainkat Solymárra, Pilisborosjenőre, szagolgattuk a tavaszi levegőt, de már egyre több felhő járt felettünk. A templomban este borzalmasan nyökögött a pap, s nem mondott olyat, amin tudtam volna gondolkozni, ami valahogy is hozzám szólt volna, így pénzgyűjtés előtt kijöttünk V.-vel, és inkább sétáltunk és bámultuk a templomból kijövők adakozására számító és felsorakozott hajléktalanokat. Fura ez, nem láttam még ilyet. Sopronban a második este kimentünk az öcsémmel a kertbe, és bemutatta nekünk, mit tud a maga készítette távcső. Le is esett az állam, hogy 200-szoros nagyítással milyen csodálatosan látszik a Szaturnusz, a gyűrűje, annak vetett árnyéka, két éppen látható holdacsk ája... Láttam meteort, műholdat, s Barnabás elmesélte, hogy a nagy Arab Emirates gépeknél el lehet olvasni az aljukra is felrakott feliratot... sőt, a gép a...

A fogadóbeli dús reggelinél kissé úgy éreztem, tudathasadásom van: az egyik fülembe magyar szó hallatszott, a másikba angol. Mint kiderült, a hátam mögött egy angol és egy magyar család ült. Utóbbiaktól reggeli végeztével magyarul köszöntünk el, s mentünk megkeresni a turistairodát, hogy megérdeklődjük, nyitva van-e a Grossglockner hágó. A térkép úgy jelezte, májusig zárva van, de nem akartuk elhinni, a közeli hegyeket vastagon beborító hó ellenére sem. Sajnos, a térkép nem hazudott, valóban zárva volt, ide sem tudtunk elmenni, ezzel V. első nagy vágya ment fuccsba. Ehelyett a kapott ingyenes térkép alapján elmentünk a közeli Rossfeld körutat megtenni, amely meredeken kapaszkodik fel a környék egyik magas hegyére, kb. 1600 méter magasra. Alig indultunk neki, már az ég felé mutatott Böhöm orra, az egyik gyomorszorító kanyar hamar követte a másikat. 4.20 euróért autózhatunk végig ezen a szenzációs kilátást biztosító úton. A tetején megálltunk egy kávézó-menedékháznál, ahol öregecske nén...