Meglepődve láttam, hogy a dzsungel (=kert) legsötétebb, eldugottabb zugaiban is kibújtak már a nárciszok. S nemcsak azok a cserépbe, díszként ültetett "téte-a-téte" típusú, aprófejűek, hanem a fácánszem nárcisz is, és a nagyfejűek is ujjnyira kibújtak már. Közben ma estére "wintery shower"-t ígért a levelibéka, s Galwayból hazafelé behavazott tájon át autóztunk. Vékonyka réteg volt, de mégis hó.
6 óra alatt megfordultunk. Reggel 4.35-kor kelés, hála az előző esti önfegyelemnek és melatonin-tablettának, sikerült 6.5 órát aludnom. V. átnyúlt az ágy másik feléről, s odasúgta: Ha nem akarod, nem kell ám jönnöd." Felpaprikázódva ugrottam ki az ágyból, csak nem fogok kihagyni egy ilyen utat?! S 5:07-kor, Manci-kaja kirakása és fűtés lekapcsolása után úton is voltunk a kihalt főutakon.
Ragyogóan erősen sütött a hold, s még meg tudtam nézni az egymástól már távolodó Jupitert és Szaturnuszt, ahogy s fagyosra dermedt tájon keresztül suhantunk Galway felé. Ugyan tervbe volt véve egy kávé a Kai Caféban, de mivel az Galway másik felén van, nem verekedtük át magunkat a városon, hanem egy benzinkútnál álltunk meg. Ott remek kávét kaptunk, s megtekinthettem egy körbe-körbe forgó karácsonyfát, az égőkkel és fényfűzérekkel amúgy is dúsan díszített épületen.
Galwayban egy percre van a központ a főúttól, így egyből beállunk az NCT épülete elé, ahol a regisztrációt végzik. Pontosan érkezett a személyzet, korrekt iratkezelés, és kellemes meglepetésként párszáz euróval kevesebb adó. Sőt, az új rendszám is könnyen megjegyezhető és nekünk kedves évszámokkal rendelkezik, mindenzt véletlenül. Az egyik alkalmazott vagy 10 percigt csevegett velünk Ninóról és a saját kocsijáról, ami azért lepett meg, mert mint kiderült, vártak rá egy másik kocsiban... Kínos! A csevegsnek a fagyos havas eső vetett véget, elindultunk haza, s Galway után szépen kifehéredett a táj. Kevéske hó, éppen csak elfedte az utat, de egészen ünnepivé változott az autózás. Aztán felkelt a Nap, s kivilágosodott a táj, nagyon jól néztek ki a vehavazott mezők, a vályú köré gyűlt tehenek itt-ott, s az egy árnyalattal sötétebben fehérlő birkák. Nagyon élveztem.
Az egész útról van egy csomó elmosódott és kevésbé elmosódott fotóm, mert kattintgattam bőszen, ahelyett, hogy csak bámultam volna szélvédőn át. A vidék látványa, a felkelő nap, amint két felhőréteg között fura fényeket produkálva végigsütött a tájon... mit mondjak, meglehetősen szerencsésnek és boldognak éreztük magunkat.
11-re haza is értünk, éppen időben, mert elcsíphettem a postásbácsit egy karácsonyi üdvözlésre, s Nino tisztításához rendelt vödrök is megérkeztek, kicsivel később. Éjjelre hideget ígérnek, havat a hegyekben, majd meglátjuk, hogyan búcsúzik az év. Tervbe van véve maradék sütitészta kisütése és a klienseknek szétosztása, malacka formát fognak kapni. Mert lópatkó alakú kisszúróm, legalábbis nagyobb méretű - meglepő módon - az nincs. Sőt, a sok tojásfehérjéhez találtam egy friand receptet az Édesemtől, így lassan mindenre meglesz a megoldás.
Kihalt M6-os
Galway Plaza, csak lemaradt a forgó karácsonyfa
Kel a Nap (az NCT/VRT központ előtt)
Galway-tól hazafelé kezdett porcukrosodni a táj
S holnaptól 2021!
Update: Lola elkelt, ma délután el is vitték. Most már nem kell aggódni, hogy hány autó parkol a háztömb előtt.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése