2020. március 19.

Kenyér Klub

A kenyérsütésnek sikere volt, elégedettek voltak a népek. Mint egy hős, vonultam a langyos kenyerekkel egy zsákban, a hónom alatt. Mit mondjak, piszok jó érzés volt. Névreszólóan be voltak zacskózva, rajtam kesztyű és egy zacskóba gyűjtöttem az árát, fő az óvatosság. Amikor ma mondtam a kertészkedős Whatsapp csoportban az egyik vevőnek, hogy mikor vinném neki  a következőt, kaptam egy privát üzenetet valakitől, aki azt javasolta, alakítsak egy másik csoportot, ne a kiskertesben beszélgessünk erről. Megindokoltam, hogy ezt eddig miért nem tettem, aztán később felállítottam a csoportot. Belevettem mindenkit, aki korábban érdeklődést mutatott a kenyereim iránt.



S vártam.

Az eredmény: néhányan állandó megrendelést kértek, szerdai és pénteki/szombati szállítással, havi fizetéssel, sőt, egyikük (a kis ravasz, ismerősöm, nyilván segítési szándékkal) megemlítette az egyik csokis narancsos sütimet, így most egy tepsinyire van rendelés, 3 megrendelő között elosztva. Felsoroltam, milyen kenyérféléket tudnék vállalni, így krumplis bucira is jött rendelés.

Ideje egy imát elrebegni Szt. Erzsébetnek és Szt. Honoré-nak, a pékek védőszentjeinek! A hátő tele kelő kenyerekkel, és bucival. Remélem, a lelkesedésük tovább tart, mint egy hét.

***

A ma esti ír helyzet: 3 halott, 557 beteg, 7-en vannak intenzíven. A 3. halott észak-írországi beteg volt, meglévő egészségügyi problémával. Az HSE közreadta a betegek területenkénti eloszlását, és azok korát is, akit érdekel, itt megnézheti. A megyében 9 beteg van, ebből egy egy ismert rádiós személyiség, aki tegnap részletesen beszámolt a tüneteiről, így legalább jobban tudom, mire is kell figyelni, mert én már aggódva topogtam V. körül, mint egy tojótyúk, hogy a lázas-e, orrfolyását, felköhögős tüneteit véljem-e veszélyesnek, vagy sem. (A hölgy teljesen láztalan volt a betegsége alatt.) V. még náthás, de amúgy jól van, dolgozik, a városba is kimerészkedtünk, hogy a Health Shop-ból elhozzuk az utolsó csomag tönköly lisztet. Az eddigi forrásaim kifogytak, még az angliai is megfeszítve dolgozik, sorállás van a rendelések leadásáért. Inkább helyben keresgélek.

Csodaszép, napsütéses, kicsit hideg tavaszi nap volt, körülöttünk a sok virágzó fa-, virágágyás, fent az égen a fehéren villogó sirályok... hihetetlen, hogy közben mi zajlik. A fent megosztott, esténként megkapott netes körlevélből tudom az adatokat, nem árt képben lenni. Legutolsó kiadása itt. Tájékoztat a kormány munkájáról, a hatóságok lépéseiről, s arról, mi van máshol. (S mielőtt valaki megjegyzi, igen, a címben hiányzik egy pont, nem 19, hanem 1.9 millió fertőzöttről szól a számolgatás...) S még valami hiumoros videót is belinkelnek, ne legyen olyan leverő a hírlevél.

Eddig 58 ezer ember jelentkezett a vírus miatt elvesztett munkahelye után munkanélküli segélyre. Ezen a weboldalon (azért a tényeknek nem árt utánanézni, de mégis) megnevezik és -szégyenítik azokat a cégeket, amelyek most elbocsátották alkalmazottaikat (pl. a Promenádon lévő játékterem alkalmazottait). Legtöbbjüket szinte figyelmeztetés nélkül. 

További boltok jelentették be, hogy a kora reggeli órák a betegeké és az öregeké, a veszélyeztetetteké. A Tesco-ban azonnal szóltak egymásra az emberek vagy a személyzet, ha valaki túl közel sorakozott a másikhoz. A polcok között feltűnően kerülték egymást az emberek. Itt liszt-tojás csak szűkösen. Nem működött a halas/húsos pult, előrecsomagolt bontott csirkéből ('Bontott csirkét! Nem megmondtam... bontott csirkét hozzááál!') kevés volt, egész még csak-csak. De ami kellett, kaptunk.

(Éppen most írtam volna, hogy a macskák inkább csak este járnak be, aludni pár órát, egymáshoz bújva a fotelben, amikor is Pocak durván rátámadt az éppen mellé telepedő Mancira, alaposan beharapott a seggébe, s lekergette az amúgy széles fotelből. Most egyedül terpeszkedik ott, Manci pedig V. vendégszeretetét élvezi a kanapén.)

***

S a kenyérsütésen kívül mivel múlatom az időt? A kötött rókából még egy fül hiányzik, alakul. Van a kiolvasnivaló, de rohamosan elavuló hírekkel teli újsághalom. A japán szakácskönyv birtokában most sózott, erjesztett cseresznyevirágot csinálok, Konyhaparádé segít tanácsokkal a megfelelő hozzávaló beszerzésében. A szomszéd suli bejárójánál, az úttól messzebb álló fáról való a sok szirom. Besózva, japán fermentáltszilva-készítésből visszamaradt ecettel kell nyakon önteni, s hagyni fermentálódni. Sütöbe, dekorációnak, teába jó, de a terv az, hogy idén sakura anpan-t csinálok, azt a kovászos,  édes babpéppel töltött, sós cseresznyevirággal megkoronázott bucit, amit Ginzában ettem. 

Ez a terv! 


 Sakura - alias japáncseresznye virág szárad, besózás előtt


Ha minden jól megy, ilyen lesz a végeredmény - a cseresznyevirágos, babtöltötte buci - meglepően finom! A híres Kimuraya kávézóban még egy kulcstartót is vettem, szétnyitható, kicsi an-pannal... Sosem növök fel!

4 megjegyzés:

Bodzás Vendégház írta...

Móni, hogy készül az az édes babpép a buci töltelékhez?

kisrumpf írta...

Vörös, aprószemű, ún. adzuki babból készül, néha lehet kapni a Tesco-ban konzervben, már főzve, illetve az Ázsia boltokban készen, nylonban. Ki akarod próbálni nagyszemű vörös babból?

Bodzás Vendégház írta...

Mostanában többször is "szembejött" velem a bab, mint süteménytöltelék, és érdekesnek találtam. A vörösbab konzervet simán turmixolod és édesíted, ennyi lenne? Vagy van még valami csavar benne?

kisrumpf írta...

Ennél csöppet babrásabb a dolog a japánokat ismerve, de elküldöm a receptet. Valahol van egy soproni receptkönyvem, amiben több babos recept is van, naná, a poncichtereknél sok bab termett... csak tudnám, hová tettem...