Még újabb, érdekes adat

Egy tál tejszínt (sacc/kb. fél liter) kemény munkával 3 perc alatt verek fel habbá. Amióta visszajöttem dolgozni, ezt igyekeztem 3 perc alá szorítani, és ma elértem a 2 perc 15 másodperces fergeteges eredményt.

Volna erre gép is az Üzemben, de ha van idő, kézzel munkálkodom. (Jobb is lesz a tejszín állaga.) A küzdelem az ún. bingo-szárnyam megszüntetése érdekében folyik. (Valószínűleg nem ez a legjobb testedzés arra a testrészre, s csak a csuklóm lesz acélos, de én szeretem hinni, hogy ez használ. Humor me.) Bingo wing-nek hívják a női felkar (kissé) lötty, puha részét, amit lelkes bingózó idős hölgyek szottyadt karjáról csüng, ilyet szoktak lengetni, amikor diadalmasan felcsapják a karjukat és elkiáltják magukat, hogy "bingo"! Először és utoljára ilyet Máltán láttam élőben, amikor a kissé SZOT-szállók hangulatát idéző szállóban a töküres reggelizőterembe reggel lejött egy csapat csicsergő korosabb olasz hölgy, és nekiálltak bingózni. S ott volt karlengetés. Lehetett bámulni evés közben.

Azon igyekszem, hogy az enyém minél előbb megszünjön.
 

***

A nap kevésbé vidám híre, hogy Amanda, egykori kollégám kávézója, ahová lefejvadászott volna tavasszal, bezárt, nem volt elég vendég. S tőlem csak a szokásos közhelyes vigasz-szavak tellettek, mint mindig, ha megbénít a dolog komolysága. Munka nélkül van, egy kisiskolás fiúval... Mit lehet ilyenkor mondani?

S ma délelőtt, amint látványosan nyafogtam az Üzem melletti papír/szalagbolt eladójának, hogy basszus, a menyasszony megőrjít a kívánságaival, s jaj, miért is nem tartanak széles selyemszalagot, mert nekem olyan kellene...? Hosszúra nyúltam, de aztán észrevettem az arcán, hogy nem érdeklik az alvászavaraim, s mondtam neki, hogy biztos ő is találkozik eleget nehéz esetekkel, mire sóhajtott, hogy igen... De most például őt az foglalkoztatja, hogy a barátja hétfőn elvesztette az állását, az apósjelöltjét a héten operálják majd végbélrákkal, a nemrégiben vett házuk jelzálogkölcsönét továbbra is fizetni kell, de vajon hogyan... Bénultan hallgattam, mert erre mit lehet mondani, mikor előtte két percig nyivogtam egy béna szalag, egy hülye torta miatt..? S ő folytatta, hogy sebaj, most legalább ráér a barátja ápolni a papáját, minden rosszban van valami jó, s erre már csak tényleg csak egy öleléssel lehetett felelni, mert a basszameg nem lett volna illő vigaszszó.

Úgyhogy most elutazunk 5 napra, amit főleg evés-ivással töltünk, s nincs nyaff, és nincs jujj, mert néha tényleg úgy érzem, hogy éljünk a mának, carpe diem, s legyek hálás a Kaporszakállúnak, hogy ennyire piszok jó dolgunk van. Aztán visszajövünk, s kezdődik a karácsonyi szezon, munka rogyásig. Az idén dec. 6-ra időzítették a Budget kihirdetését, s a Mikuláscsizmába alighanem mindenféle durva meglepetések kerülnek majd költségvetés címén. S a várhatóan megemelt adóra nem árt felkészülni.