Mert a nagy nap az ma van! Mentünk haza meglepetésnek, és ettünk együtt családi körben szombaton (megjegyzem, felelőtlen blogolásommal sikerült lebuktatnom magunkat, mert az uram nem árulta el, hogy titok...). Kaptam kocsonyát, halászlevet, szaloncukrot, és még sorolhatnám. S könyveket is vettünk, és felnőttként ültünk nagy asztalnál, jobbra és balra is beszélve, jusson mindenkinek pár mondat - ahogy egy ilyen nagyasztalos ünnephez illik. Sok érdekesség kiderült a beszédek alatt, de azokat fedje a diszkréció leple :-)
S ma reggel pedig mélyvíz. Túléltem, jobbára időben sikerült is mindent megcsinálnom, de van még mit tanulni. Pl. az a szó, hogy "nem", törlendő a szótárból. Ha a vevő sütit akar, legyen. Ha nincs, akkor lehozzuk neki a csillagokat az égből. Lehetőleg félórán belül.
Találtam ingyenes parkolóhelyet, így már nem kell folyton azon aggódni, van-e elég apróm reggel a gép megtömésére, haha (mert a dög parkolóautomata nem ad vissza). A LUAS-megállóhoz vezető séta oda-vissza igen látványos, még gyerekkort és soproni lakóhelyet idéző vadgesztenyét is sikerült ma rugdalnom aranybarna avaron - s a megállóval szemközti sokemeletes ház egyik ablakában megtekintenem egy alsógatyában bámészkodó férfit. Alighanem azt hitte, ha vízszintesen esik, senki nem néz fel, s egyszálgatyázhat a panorámaablak előtt.
De a piaci tömeggyártást elfelejthetem, mert azt már biztos, hogy a munkaidőm nem akkor ér véget, amikor az óra mondja, hanem amikor mindennel készen vagyok. Át kell majd szerveznem az időbosztásomat, mert mostantól a laza lötyögésnek vége. Hétfőn, a piaci mítingen majd megbeszélem velük a dolgot.
A telefonnal nem lehet látványos fotót készíteni, sajnos, a bácsit is úgy loptam be a képbe, hogy valamihez lehessen viszonyítani a méreteket... de még így sem tudom visszaadni a látványt. Erős szél tombol (egy szélviharnak köszönhetően, amely főleg a nyugati megyéket sújtotta), annyira erős szél van, hogy még Böhöm egy meglehetősen súlyos, régi felnijét is odébb görgette az ajtó elől. Valamint a virágkosár is elég érdekes pózban lógott ma délutánra. Muszáj volt megállni, megcsodálni a hullámokat, a széldobálta sirályokat, megpróbálni fényképezni, arcomban a hideg permettel.
Maskát még nem láttam, biztosan megsértődött a 4 napi távollétem (hehe, kajahiány!) miatt.
No, házimunkára fel!
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése