Na, ma jól megijedtem.
Tegnap a szokásos félórás szunyából azzal ébredtem, hogy zsibbadt a nyelvem. Jé, ilyen sem volt még. De hamar magához tért, és működött. Aztán estétől már készülgetett egy "migrén", mert szépen jelezte jöttét a remek meleg idő, napsütéssel, széllel. De reggel, amikor keltem, már eléggé fájt a fejem, jobb volt nem hajolgatni papucsért, mert úgy éreztem, loccsan az agyam.
(Mielőtt bárki szemforgatva folytatja az olvasást, igen, családunkban vannak hipochonderek, máskor is előszeretettel részletezem a bajaimat, de most nagyon megijedtem).
Felkeltem, a gép kikeverte a tésztát, majd vissza az ágyba egy órára. Elegem volt a lüktetésből, megettem két Excedrint, ebből egy nap ennyit szabad, aztán vártam a lórugásszerű bódító hatást, nem jött, fejfájás maradt, csak elviselhetőbben.
Kelés, kenyérformázás. Felfedeztem, hogy zsibbad a szám jobb oldala körül, tapogattam, jé, ilyen sem volt még eddig. Zsibbadt a jobb kezem hüvenykujja is, azta. De kis nyomogatás után, pár perc alatt eltűnt ez is, az is.
Aztán reggelikor akarom mondani V.-nek, hogy visz-e a piacra, s a számon csak egy egybefolyó értetlenség jött ki, mintha összekevertem volna a szótagokat. Többször nekiugrottam a mondatnak, ami nagyon s világosan ott volt a fejemben, de nem az jött ki a számon - elakadtam a szónál, mert nem a megfelelő szótag jött ki előbb.
Enyhe pánik. Mi van, agyvérzést kapok?! Végigfutott az agyamon, mire kell figyelni, mert van egy feladatsor, amiből megállapítható, hogy stroke-ot kap-e éppen az ember, de ebből nekem a szétnyáladt szavakon kívül más bajom nem volt, no, és a fejfájás, amit tapasztalatom szerint az időváltozás okoz. Nem szédültem, kiválóan láttam, emelgettem a karjaimat.
Vettem a mély levegőket, csak higgadtan, próbáltam újra kiejteni, hogy szombat, és Sheila, és piac, s ez csak sokadszorra sikerült. V. a mitsütszkisszűcssóshústsütszkisszűcs-öt mondatta ki velem, ez már csak később, a zuhany alatt sikerült is. Akkor már tökéletes voltam. Néhány percig tartott az ijedtség, de jól megijedtem.
Hétfőn megyek orvoshoz.
Tegnap a szokásos félórás szunyából azzal ébredtem, hogy zsibbadt a nyelvem. Jé, ilyen sem volt még. De hamar magához tért, és működött. Aztán estétől már készülgetett egy "migrén", mert szépen jelezte jöttét a remek meleg idő, napsütéssel, széllel. De reggel, amikor keltem, már eléggé fájt a fejem, jobb volt nem hajolgatni papucsért, mert úgy éreztem, loccsan az agyam.
(Mielőtt bárki szemforgatva folytatja az olvasást, igen, családunkban vannak hipochonderek, máskor is előszeretettel részletezem a bajaimat, de most nagyon megijedtem).
Felkeltem, a gép kikeverte a tésztát, majd vissza az ágyba egy órára. Elegem volt a lüktetésből, megettem két Excedrint, ebből egy nap ennyit szabad, aztán vártam a lórugásszerű bódító hatást, nem jött, fejfájás maradt, csak elviselhetőbben.
Kelés, kenyérformázás. Felfedeztem, hogy zsibbad a szám jobb oldala körül, tapogattam, jé, ilyen sem volt még eddig. Zsibbadt a jobb kezem hüvenykujja is, azta. De kis nyomogatás után, pár perc alatt eltűnt ez is, az is.
Aztán reggelikor akarom mondani V.-nek, hogy visz-e a piacra, s a számon csak egy egybefolyó értetlenség jött ki, mintha összekevertem volna a szótagokat. Többször nekiugrottam a mondatnak, ami nagyon s világosan ott volt a fejemben, de nem az jött ki a számon - elakadtam a szónál, mert nem a megfelelő szótag jött ki előbb.
Enyhe pánik. Mi van, agyvérzést kapok?! Végigfutott az agyamon, mire kell figyelni, mert van egy feladatsor, amiből megállapítható, hogy stroke-ot kap-e éppen az ember, de ebből nekem a szétnyáladt szavakon kívül más bajom nem volt, no, és a fejfájás, amit tapasztalatom szerint az időváltozás okoz. Nem szédültem, kiválóan láttam, emelgettem a karjaimat.
Vettem a mély levegőket, csak higgadtan, próbáltam újra kiejteni, hogy szombat, és Sheila, és piac, s ez csak sokadszorra sikerült. V. a mitsütszkisszűcssóshústsütszkisszűcs-öt mondatta ki velem, ez már csak később, a zuhany alatt sikerült is. Akkor már tökéletes voltam. Néhány percig tartott az ijedtség, de jól megijedtem.
Hétfőn megyek orvoshoz.
3 megjegyzés:
Móni, könnyen lehet, hogy agyérgörcsöd volt, ami tényleg a stroke előszobája. Nem akarlak ijesztgetni, de vedd komolyan! Volt a családunkban ilyen és persze nekünk fogalmunk sem volt az egészről, puszta szerencse, hogy megúsztuk egy kisebb strokkal, maradanó károsodás nélkül.
Vigyázz magadra, szerettel
Rita
Moni, mit mondott az orvos??
Moni, remelem semmi komoly bajt nem talalt az orvos! A legjobbakat kivanom Neked!
Megjegyzés küldése