2009. november 23.

Konyhám újabb gyöngyszeme

Ugye, szép?

Ráadásul praktikus. Még boldogult deli asszisztens (a.k.a. designer sandwichmaker, hahaha) koromban tanultam meg a színkódolt vágódeszkák fontosságát. Úgyhogy amikor tegnap megláttam őt az újságban, azonnal döntöttem: nekem ilyen KELL. S most az ajándékbónból futotta is.

Ma lelkifurdalás nélkül dobtam a műanyagos reciklálós zsákba régi, meggyötört, karcosra vágott "deszkámat". Remélem, ettől a készlettől a higiénikus is el lesz bűvölve, majd ha jön legközelebb.

Vagdosásra fel!

5 megjegyzés:

Camelbird írta...

Tényleg nagyon designes, meg praktikus. Meg horror ára van... :-(

kisrumpf írta...

Pontosan ezért kaptam meg "ajándékba". Amúgy kitéptem volna a képét az újságból, és elraktam volna az "majd, egyszer, lottónyeremény után" gyűjtőbe.

Erika Antal írta...

Az árát meg sem néztem, de nagyon tetszik. És tényleg baromi praktikus, én is utálom a hagyma után a húst a hús után meg a zöldésget vágni a deszkán hát majd egyszer...

Névtelen írta...

Egyszer azt mondjak, hogy a muanyag vagodeszka jobb, egyszer azt, hogy a fa, annyi biztos, hogy idonkent cserelni kell mindkettot, mert a vagdosas reseibol nem lehet egy ido utan kitisztitani az ezt-azt. Zsuzsi

kisrumpf írta...

Én is olvastam már áradozást mindkettőről... de marad a rendszeres csere. A nagyobb húsokhoz azért félreraktam egy fát, az apróbb melóhoz itt ez a műanyag. Szép, "meg minden", de ezen is csak ugyanúgy meglátszanak a vagdosás csíkjai (éles a kés, ugye), mint az olcsó mezein.