A változás szele

Tegnap este megint telefonált Patricia, hogy Sally (p.k.) konyhája még mindig felújítás alatt, s tudnék-e csinálni chocolate biscuits cake-et és citromtart-okat? Jajhátperszehogy, mindkettő kapós, jól jön az extra bevétel. Elmesélte, hogy Sally is, és Olive (p.k.) is kapott levelet a helyi HSE-től (Health Service Executive), hogy mennének hozzájuk konyhát ellenőrizni. Gondolom, azért, mert mindketten készítenek húsos kajákat a piacra. Boldogan újságoltam Patriciának, hogy én még nem kaptam levelet, mire "megnyugtatott", hogy azért ne bízzam el magamat, még megtörténhet.

Erre ma reggel nyitom a postaládát, az első, ami a szemembe ötlik, egy Health Service Executive, Wicklow feliratú levél... lett is egyből izgatott gyomorszorulásom, hogy hú, hozzám is jönnek vizitre! Míg ki nem bontottam (értsd, izgatottan szétcincáltam) a borítékot, végigfutott az agyamon, hogy minden megfelelően van-e tárolva... De aztán hamar kiderült, hogy csak a Drug Scheme-hez való kártyámhoz hiányzott egy adat. Ennek igénylésére a múltkor beszélt rá a gyógyszerésznő, amikor sikerült a vártnál nagyobb értékű gyógyszert kiváltanom. Hiába magyaráztam, hogy ez csak egyszeri alkalom, kifizetem, nem gond, de csak rábeszélt, s így féláron vehettem meg a gyógyszereket.

***

V. a hétfői főnöki elbeszélgetésről nem éppen jó hírekkel jött haza. Szeptember végére várják megint a nagyembert Ámerikából, aki azért jön, hogy további átszervezéseket jelentsen be a Gyárban. Ellhangzottak a már-már megszokottnak nevezhető szavak: karcsúsítás, takarékoskodás, átszervezés, módosítás és társai. Kérdeztem, hogyan állnak hozzá a többiek a hírhez, úgy tűnik, mindenki fejét homokba dugva várakozik a fenekébe csapó mennykőre. V. főnöke annyit mondott csak, hogy ha a nyaralásunk alatt derülnének ki dolgok, akkor telefonál, akár Bilbao-ba is.

Well... megint lehet izgulni. A hír mellett gyakorlatilag eltörpülnek életünk olyan kellemetlenségei, mint hogy a júliusi pénzem még mindig nincs kifizetve (email, telefonhívás ignorálva), s váratlanul beesett egy számla a riasztót kezelő társaságtól. Azt hiszem, kellene csinálnom egy hónapokra lebontott listát, hogy mikorra várhatók nagyobb kiadások, hogy ne érjen bennünket meglepetés, s lehessen előre tervezni a pénzügyeket.

S a lottón sem nyertünk :-(

De ne sírjak: ott van Bilbao, lehet izgatottan várni a Bogival való találkozásra. Több tortamegrendelést is kaptam az elkövetkező hetekre. Elültettem a tavaszi virágokat. Ott a közelgő színházi fesztivál, és az új Ian Rankin-könyv, amit féláron ajánlott fel az Amazon.. s van egy nemrég felfedezett olasz bor, mely a Szeremley Huba-féle, magyar boltban kapható szürkebarátot magasan übereli. Új kedvencünk van - illata a régen megkedvelt chilei boréra emlékeztet, finom, könnyű sauvignon blanc.

S este - mert az uramat is rákapattam -, majd együtt nézzük a Wire soron következő részét. Rántott hús lesz, V. kívánságára, hozzá finom barackbefőtt, és nekem csilis stir-fry sok zölddel. Miért kellene aggódni, bosszankodni? Egyszer mindenre sor kerül, mert olyan nem volt még, hogy ne kaptam volna meg a pénzem. Csak az odáig vezető út göröngyös kicsit.

(Hogy meg tudom magam vigasztalni, nem igaz?)