Végre megint nekiültem megnézni a The Blood of the Irish máso-dik részét, így most már megpróbálhatok egy - sajnos, csak igazi háziasszonyhoz méltó (haha) -, nem túl tudományos összefoglalót írni kérésedre arról, kik is telepítették be a szigetet eredetileg. Elnézést a hosszú várakoztatásért!
A bő lére eresztett műsor második részéből olyan rejtélyes dolgokra derült fény, mint hogy hogyan történhetett az, hogy a brit szigeten más 700 ezer éve volt emberi jelenlét, míg a Smaragd-szigeten alig 10 ezer éve bukkant fel az első betelepülő. Az angol szigetet szárazföld kötötte össze régen a kontinenssel, így annak betelepítése korábban megkezdődhetett, mint az ír szigeté. A tudósok úgy vélik, ha volt is valamiféle kisszámú lakoság korábban a szigeten, akkor azokat maradéktalanul eltüntette az utolsó jégkorszak, mert semmilyen nyomukat nem találni. De igazából maguk sem tudják, hogy Anglia akkori lakosai miért nem vállalkoztak a viszonylag keskeny Ír-tenger hajóval való átszelésére? Miért torpantak meg Wales partjainál?
2001-ben Clare megyében, a Burren karsztvidék egyik barlangjában megtalálták egy 2-3 éves gyermek csontvázát, s a combcsontot elküldték a németeknek, nézzék meg már, milyen DNS-t lehetne kivonni belőle, honnan is származik a gyermek, s milyen régi a maradványa. Volt meglepetés, mert először is, úgy 3500 évvel ezelőtt született a csemete, és a DNS-e észak-spanyolországi eredetre vallott. 2004-ben, egy Limerick környéki ásatáskor elhamvasztott emberi maradványokat találtak, mellette szépen kidolgozott áldozati kő fejszefejjel: 10 ezer évvel ezelőtti temetés nyomai. Ebből a két maradványból arra következtettek, hogy a szigetet a mai Baszkföld területéről érkező emberek népesítették be, úgy 10 ezer évvel ezelőtt. Az akkori letelepedők az észak-amerikai indiánokhoz hasonlóan gyüjtögető életmódot folytattak, állatbőrökbe öltözve, kőeszközöket készítettek. A régészek pedig már korábban is találtak olyan barnamedve-csontvázat egy barlangban, amelynek DNS-e egyértelmű rokonságot mutatott a mai Spanyolország területén élő barnamedvékével. A medvék alighanem korábban, Anglia felől érkeztek a szigetre, amelyet egy időben még nem választott el tenger Európától.
Akkoriban, az utolsó jégkorszak után a szigetet rengeteg tó és folyó, valamint mogyoróbokros erdők népesítették be, ahol ezek az emberek halászattal, vadászattal, gyüjtögetéssel tartották fent magukat. A földművelés ideje később jött el.
Ugyancsak a baszk rokonságot erősíti az egyes vércsoportok gyakorisága. A 0 vércsoport feltűnően magas számban található meg a baszkoknál és az Aran-szigetek lakosainál, Connemarában, valamint Dél-Nyugat Írországban.
A brit szigetek betelepítőinek genetikai eredetéről egy angol kutató, Bryan Sykes már 2006-ben írt is egy könyvet (Blood of the Isles), ő egyébként az az ember, aki szerint az emberiség 7 ősanyától származik.
A műsorban ugyancsak nagy szerepet játszott egy EthnoAncestry nevű cég, amely egy connemarai ír férfiról DNS-vizsgálattal bebizonyította, hogy ő az első, itt megtelepedett, Baszkföld felől érkezett lakosok leszármazottja, s nem a spanyol Armadából ittragadt matrózoké. Sötétebb árnyalatú bőrüket, fekete vagy barna, hullámos vagy göndör hajukat és sötét szemüket (az ún. black Irish külsőt) ugyanis a connemaraiak annak tulajdonítják, hogy az Armada matrózai hajótöréseket követően letelepedtek a környéken, és ír leányzókat vettek nejül. Eddig legalábbis így szólt a legenda.
(Amúgy érdekesen álltak hozzá az írek a spanyol hajótöröttekhez: olyan sztorit is olvashattunk az Achill-szigeti írekről, miszerint némelyik hajótörötteket a helyiek agyonverték, míg a szomszédos faluban partravetetteket gondosan ápolták, majd befogadták maguk közé. V. ennek illusztrálására találta ki a Gonzales O'Brien nevet. De ez csak vicc :-))
Az írek híres vörös haja, halvány, szeplős bőre és kék szeme a későbbi viking hódítóknak köszönhető (ilyen vörös hajúakból feltűnően sok található az ország közepén). De a vikingek sokkal később jöttek ide, tehát nyilvánvalóvá vált, hogy a szigetet nem Anglia vagy Skócia felől telepítették be a vaskori kelták, ahogy azt eddig a történelemkönyvek tanították.
Az Európai Unió nagyobbodásának köszönhetően - és az azt megelőző években - nagyon sok külföldi érkezett Írországba, így az írek egyre jobban keverednek más népekkel, egyre jobban változik a jellegzetes rasszuk. A vörös hajzat eltűnőben, és akárcsak Európa többi népénél, az íreknél is egyre inkább a barna haj lesz domináns.
A témát amúgy a műsor egyik ír szakértője 2006-ban előadásban boncolgatta, de ha valaki nem jár a dublini Trinity Egyetemre, akkor valószínűleg aligha hall az újdonságokról. Az írek genetikai eredetéről főleg a fent említett Bryan Sykes, és egy Stephen Oppenheimer nevű úr kimerítően, utóbbi az Origins of the British (2006) c. könyvében.
Elnézést, ha nem sikerült volna elég "todományosan" átadni a műsor lényegét, ami egyébként egy mondatban is összefoglalható: a közhiedelemmel ellentétben, a szigetet nem a Skócia vagy Anglia felől érkező vaskori kelták népesítették be, hanem a mai Baszkföld és Franciaország felől (feltehetően kis csónakokkal) érkező sötét hajú, sötét szemű és olajszín bőrű ősök.
A bő lére eresztett műsor második részéből olyan rejtélyes dolgokra derült fény, mint hogy hogyan történhetett az, hogy a brit szigeten más 700 ezer éve volt emberi jelenlét, míg a Smaragd-szigeten alig 10 ezer éve bukkant fel az első betelepülő. Az angol szigetet szárazföld kötötte össze régen a kontinenssel, így annak betelepítése korábban megkezdődhetett, mint az ír szigeté. A tudósok úgy vélik, ha volt is valamiféle kisszámú lakoság korábban a szigeten, akkor azokat maradéktalanul eltüntette az utolsó jégkorszak, mert semmilyen nyomukat nem találni. De igazából maguk sem tudják, hogy Anglia akkori lakosai miért nem vállalkoztak a viszonylag keskeny Ír-tenger hajóval való átszelésére? Miért torpantak meg Wales partjainál?
2001-ben Clare megyében, a Burren karsztvidék egyik barlangjában megtalálták egy 2-3 éves gyermek csontvázát, s a combcsontot elküldték a németeknek, nézzék meg már, milyen DNS-t lehetne kivonni belőle, honnan is származik a gyermek, s milyen régi a maradványa. Volt meglepetés, mert először is, úgy 3500 évvel ezelőtt született a csemete, és a DNS-e észak-spanyolországi eredetre vallott. 2004-ben, egy Limerick környéki ásatáskor elhamvasztott emberi maradványokat találtak, mellette szépen kidolgozott áldozati kő fejszefejjel: 10 ezer évvel ezelőtti temetés nyomai. Ebből a két maradványból arra következtettek, hogy a szigetet a mai Baszkföld területéről érkező emberek népesítették be, úgy 10 ezer évvel ezelőtt. Az akkori letelepedők az észak-amerikai indiánokhoz hasonlóan gyüjtögető életmódot folytattak, állatbőrökbe öltözve, kőeszközöket készítettek. A régészek pedig már korábban is találtak olyan barnamedve-csontvázat egy barlangban, amelynek DNS-e egyértelmű rokonságot mutatott a mai Spanyolország területén élő barnamedvékével. A medvék alighanem korábban, Anglia felől érkeztek a szigetre, amelyet egy időben még nem választott el tenger Európától.
Akkoriban, az utolsó jégkorszak után a szigetet rengeteg tó és folyó, valamint mogyoróbokros erdők népesítették be, ahol ezek az emberek halászattal, vadászattal, gyüjtögetéssel tartották fent magukat. A földművelés ideje később jött el.
Ugyancsak a baszk rokonságot erősíti az egyes vércsoportok gyakorisága. A 0 vércsoport feltűnően magas számban található meg a baszkoknál és az Aran-szigetek lakosainál, Connemarában, valamint Dél-Nyugat Írországban.
A brit szigetek betelepítőinek genetikai eredetéről egy angol kutató, Bryan Sykes már 2006-ben írt is egy könyvet (Blood of the Isles), ő egyébként az az ember, aki szerint az emberiség 7 ősanyától származik.
A műsorban ugyancsak nagy szerepet játszott egy EthnoAncestry nevű cég, amely egy connemarai ír férfiról DNS-vizsgálattal bebizonyította, hogy ő az első, itt megtelepedett, Baszkföld felől érkezett lakosok leszármazottja, s nem a spanyol Armadából ittragadt matrózoké. Sötétebb árnyalatú bőrüket, fekete vagy barna, hullámos vagy göndör hajukat és sötét szemüket (az ún. black Irish külsőt) ugyanis a connemaraiak annak tulajdonítják, hogy az Armada matrózai hajótöréseket követően letelepedtek a környéken, és ír leányzókat vettek nejül. Eddig legalábbis így szólt a legenda.
(Amúgy érdekesen álltak hozzá az írek a spanyol hajótöröttekhez: olyan sztorit is olvashattunk az Achill-szigeti írekről, miszerint némelyik hajótörötteket a helyiek agyonverték, míg a szomszédos faluban partravetetteket gondosan ápolták, majd befogadták maguk közé. V. ennek illusztrálására találta ki a Gonzales O'Brien nevet. De ez csak vicc :-))
Az írek híres vörös haja, halvány, szeplős bőre és kék szeme a későbbi viking hódítóknak köszönhető (ilyen vörös hajúakból feltűnően sok található az ország közepén). De a vikingek sokkal később jöttek ide, tehát nyilvánvalóvá vált, hogy a szigetet nem Anglia vagy Skócia felől telepítették be a vaskori kelták, ahogy azt eddig a történelemkönyvek tanították.
Az Európai Unió nagyobbodásának köszönhetően - és az azt megelőző években - nagyon sok külföldi érkezett Írországba, így az írek egyre jobban keverednek más népekkel, egyre jobban változik a jellegzetes rasszuk. A vörös hajzat eltűnőben, és akárcsak Európa többi népénél, az íreknél is egyre inkább a barna haj lesz domináns.
A témát amúgy a műsor egyik ír szakértője 2006-ban előadásban boncolgatta, de ha valaki nem jár a dublini Trinity Egyetemre, akkor valószínűleg aligha hall az újdonságokról. Az írek genetikai eredetéről főleg a fent említett Bryan Sykes, és egy Stephen Oppenheimer nevű úr kimerítően, utóbbi az Origins of the British (2006) c. könyvében.
Elnézést, ha nem sikerült volna elég "todományosan" átadni a műsor lényegét, ami egyébként egy mondatban is összefoglalható: a közhiedelemmel ellentétben, a szigetet nem a Skócia vagy Anglia felől érkező vaskori kelták népesítették be, hanem a mai Baszkföld és Franciaország felől (feltehetően kis csónakokkal) érkező sötét hajú, sötét szemű és olajszín bőrű ősök.
4 megjegyzés:
Nagyon szépen köszönöm az összefoglalót!
Nem tudok napirendre térni a spanyol/baszkföld felőli betelepülésen. Hogy a bánatba kerültek oda, főleg, ha a Brit szigeteket - ezek szerint - elkerülték? A jégkorszak alatt, a befagyott tengeren? De - ha jól tudom -, odáig nem ért le a jegesedés. Nekivágtak volna csónakkal/hajóval az Atlanti óceánnak, hasonlóan, mint Észak-Amerika Európa felőli betelpülése az utolsó jégkorszak alatt? (Az Armadás sztori mennyivel egyszerűbben magyarázná a dolgot. :-) )
Kénytelen leszek erőt venni velem született lustaságomon, és utánajárni a dolognak. :-)
Még egyszer, köszönöm az ismertetőt.
gollum
A nagyfejűek állítják, hogy csónakon. Mivel Franciaország "Brittany" nevű része is meglehetősen közel van, valószínűleg onnan jöttek, addig vándoroltak fel a mai Baszkföldről. Ott is hasonló genetikai felépítés a gyakori. A wikipedián van egy csomó anyag, térképekkel, a vércsoportok kapcsán, de angolul csak.
Ha gondolod, megnézem alaposabban az anyagokat.
Brittany = Bretagne? Így már érthetőbb (számomra). Nyughatatlan népség lakik arrafele :-). Nomeg jóval közelebb is van Írországhoz.
Félműveltségemre jellemző, csak ilyenkor tudatosul bennem, hogy a kelták szinte mindenütt jelen voltak Nyugat- és Közép-Európában, és nem csak a skótok, walesiek, írek azok. Pedig már a Caesarnak is sok gondot okozott a rokon népek szoros kapcsolata a Csatorna két oldalán, ha minden igaz.
Ha van kedved, türelmed, és időd foglalkozni a témával, természetesen hálásan köszönök minden ilyen témájú írást (is).
gollum
Jaj, tényleg, Bretagne lesz az...!
Azt hiszem, beszerzem valamelyik jóember könyvét a témáról, és majd abból kivonatolok, vagy alaposabban végigolvasom a wikipédiás oldalakat.
Megjegyzés küldése