Múlt héten eljött Louise, egy másik piaci kolléga, aki a városi BIFE nevű intézményben dolgozik a konyhán. A BIFE = Bray Institute of Further Education, felnőtt oktatás folyik, vannak esti kurzusok és teljes időben folyó kurzusok is. Szép a campus, nagy parkolóval, kantinnal, könyvtárral. Séfeket is képeznek, ez adta az ötletet, hogy odaadjam neki(k) a szakácskönyv gyűjteményemet. Mivel akadnak köztük lelkesen megvett, de soha nem használt szakmai könyvek is, azt gondoltam, jól járnak vele, jobban, mintha egy könyves charity-re próbálom rásózni a könyveket, vagy használt cuccos boltok már amúgy is tömött polcait terhelném. Mielőtt Louise jött, V. kihozta az összes könyvet (kivéve a magyar nyelvűeket) a nappaliba, én pedig mondtam, mit dobozolhat be. A dedikáltakat megtartottam. Megtartottam két Nigella Lawson-könyvet, és az összes Richard Bertinet-féle kenyeres, sütős könyvet, amit majd később egy rokonom fog megkapni. Őszinte leszek, elsirattam a könyveimet, elsirattam főzési képesség...
Megjegyzések
Esküszöm, ha még egyszer hozzámegyek a Tomkához, CSAK TE készítheted a sütiket. Persze ha belegondolok, hogy volt türelmed 160 db-t csinálni ezekből a gyönyörűségekből (én kb. a másodikig bírtam volna), akkor a 7,5 órás előadás meg se kottyant.
A sütik pedig... szóval... a végén már gyűlöltem szegény ifjú párt :-) Különösen, mikor csomagolás közben eltörtem 4-et a kész sütikből...