"...Or to be a place that has got To be forgiven for its faults."

Szombatonként nekem mindig ugyanaz a rutin délelőttönként. Az uram leszállít a piacra - mostanában Böhöm takaréklángon -, ahol már van cukor és tej kirakva a kávékuckóbeli asztalokra, hála Willie-nek (p.k.) , aki már fél 9 óra ott van, és buzgón segít a piacos hölgyeknek, főleg azzal, hogy a lassan bemelegedő teremben kávét/teát rak a kezük ügyébe. Amikor megérkezem, becsekkelek - ha van mit -, aztán a kuckóban előkészülök a nyitásra. Leszámolom gondosan a teafiltert a nagy kannába, lobogó vizet engedek rá. Kirakom a tea mellé járó süteményeket kis csészealjakra. Előkészítem a tányérokat, bögréket, előveszem a forrócsokis keveréket, limonádét, mert a gyerekeknek azt szoktak venni a szülők. Utána felverem a tejszínt, kikészítem a három scone-t a tányérokra, lekvár és tejszín, kis kocka vaj társaságában. Kis süteményeket  rakok egy virágos tortatartóra, szeletenként megveszik őket a népek a teájuk mellé. Szétrakom az újság szekcióit az asztalokra, ezt Bella (p.k.) hozza mindig: mive...

Vacakol a sütőm... automatikusan visszavált alacsonyabb fokozatra, hiába állítom újra és újra melegebbre... Pedig muszáj lesz összeszednie magát, mert ma munka, s hétfőn is, mert a Bálint-napi készülődést még egy céges megrendelés is bonyolítja. A puzzle-szíveknek nagy sikere volt, Susan barátnőm családjától kaptam egy jókora megrendelést, és a piacon is volt 17 szívre megrendelő. Pirossal álmodtam, feküdtem, keltem, piros foltok a lakás érdekes pontjain, a munkás szvetteremen... Az Üzemben pénteken indult be igazán a szívek utáni kapkodás, ezért akarok majd hétfőre is sütni egyszerűeket, szerelmetes szövegekkel. A céges megrendelést úgyis be kell vinnem hétfőn, akkor már viszek szíveket is.... Aztán szerdától ismét nyugalom, és rutin. Már csináltam fánkot az Üzemben, elsőre nem volt valami kelendő, de másodszorra a 30 darab két nap alatt fogyott el, úgy, hogy négy maradt (csak). Arról nem tudok, a kollégák mennyit kóstoltak meg, én kettőt teszteltem :-) *** Tehát  Bath. Drága...

... amíg megszületik a beszámoló.  Csillárrészlet az Assembly Room -ból, ahol a bálok folytak/folynak  A katedrálisnál kezdődik a városnézés  A híres Royal Crescent részlete bevásárlóutca patikával

Kissé izgatottan láttam neki a doughnut - alias szalagos fánk - készítésének, tegnap este, Bath-beli emlékeimre és a Bertinet-szakácskönyv leírására, képeire támaszkodva. A tésztát délben kevertem ki, vagyis Őrnagy úr dolgozott rajta, ha jól emlékszem, bő 15 percig verte a tésztát közepesen nagy sebességgel. Kicsit melegedett is a feje! Utána szépen megcsapkodtam párszor a tésztát, örömmel vettem tudomásul, hogy nem ragad, nem tapad, úgy néz ki, mint amit Bertinet-nél csináltunk, kis léghólyagokkal a bőre alatt. Egyetlen dologban tértem csak el: a mozi ideje alatt hűtőben kelő tésztát langyos sütőben hoztam szobahőmérsékletűre, s aztán a kis tésztagömböcöket még a DIT pékjeitől tanult módszerrel formáztam kerekre, eléggé lenyomva őket a tenyeremmel - szóval nem voltam velük valami gyengéd, de ahogy Bertinet írta, kemény kis gombócokat csináltam belőlük. A tálcán szépen megkeltek, aztán jött a következő izgalmas rész: a kisütés. Megfelelő hőmérőm nincs itthon, de bíztam benne, hogy meg...