Tudom, tartozom egy párizsi beszámolóval, félig készen is van, de most munka-munka-munka van. Nemcsak azért, mert az az ostoba főnököm simán elfelejtett továbbítani egy mailt megrendeléssel, és csak a mázlinak köszönhető, hogy a vevőt - anélkül, hogy észrevette volna a cselt -, Ray meg tudta arról győzni, hogy ne ma, szerdán akarja átvenni az esküvős sütijeit, hanem péntek reggel. Krízis elkerülve, de nekem se éjjelem, se nappalom... Emellé jönnek a többi megrendelések, többen is jelentkeztek Faceook-on át, így ez a hét és a jövő hét tele is van már.
S vendégeink voltak, akikkel remek hétvégét töltöttünk együtt, város- és vidéknézéssel, s most izgatottan várjuk, hogy vajon hogyan sikerül az ír körútjuk, amihez rettenetesen jó idejük van, csoda. Két hét múlva jönnek vissza. Minden este öntözök, 23-25 fok minden nap, a paradicsomjaim kétszer akkorák, mint egy hete... hihetetlen. S persze, nyüzsgő vendégsereg az Üzemben...
Tehát: élünk, megvagyunk, zajlik az élet. Remélem, mindenkinél hasonlóan jól mennek a dolgok!
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése