2011. április 27.

Boldogság

Amikor az Üzemben egy spanyol hölgy (aki alighanem az itt tanuló, és tolmácsként odaintett kislányához jött látogatóba) az ujja hegyére adott cuppanós csókokkal illusztrálja, hogy mennyire ízlett neki a csokoládétorta, és hogy nagyon köszöni, akkor azért úgy érzem, érdemes.

2 megjegyzés:

Erika Antal írta...

És gondolj bele, hazamenvén, majd elmeséli, hogy olyan, de olyan csokitortát evett Dublinban...(én is mindíg elemsélem az ilyen élményeimet :) )...és azt a tortát Te csináltad! wow! Nem is kell más egy kis önbizalom erősítéshez :).

Fernel írta...

Hahó! Moni! Minden rendben?
Kezdek kicsit aggódni!

Remélem, csak a sok munka temetett maga alá, és nincs semmi baj!

Várunk!