Ma rádöbbentem, hogy a próbafülke hármas tükrénél, és erős neonfényénél nincs őszintébb kritikus.
De azért az utolsó marcipán szaloncukrokat még megeszem, annak örömére, hogy ma hosszú keringés után megkaptuk a karácsonyi lapotokat!
De azért az utolsó marcipán szaloncukrokat még megeszem, annak örömére, hogy ma hosszú keringés után megkaptuk a karácsonyi lapotokat!
2 megjegyzés:
Nekem még van 2 kakaóscsigám a karácsonyi szünetben hozottakból. A szüleim 20 darabot, az anyósomék vagy 25-öt vettek. Gyakorlatilag mindent ki kellett lakoltatnom a mélyhűtőmből, de azóta is minden napra van reggelim (néha a gyerekek is kunyiznak egyet-egyet, hrrrrg).
A mérlegre már régen nem merek ráállni, a szeretteim pedig sosem a szép hosszú combjaimért szerettek :-D
Gabi, a gond az, hogy a háj már engem zavar. Eddig is emlegette a zuram, hogy vastagodom ott is, ahol nem kellene, de az más volt...
Kakóscsiga pedig rulez. Kár, hogy sosem tudtam olyan finomat sütni, mint amilyenre emlékeztem :-(
Megjegyzés küldése