"...Or to be a place that has got To be forgiven for its faults."

A lényeggel kezdem. Sajnos, piacilag nem volt valami sikeres ez az elmúlt fél hónap. Az egykori sikertermékeim nem sikeresek, rá kell döbbennem, hogy jelentős bevétel-visszaeséssel kell számolnom. Mivel már sokadszor hoztam haza a felét, vagy több mint a felét a szeletetelt süteményeknek, ezeket nem fogom készíteni többet. 5 alkalom azért már elég volt arra, hogy a rendszeres vevők megkóstolják, kipróbálják (volt kóstoló is), s úgy tűnik, nekik nem jött be. Másféle vásárlók. Azért, hogy itthon V. elnyammogja őket, vagy odaajándékozzam a szomszédoknak, kár megsütni. Nem sajnálom V.-től, nem erről van szó, hanem hogy kész pénzkidobás. Kenyeret csak 6 felet tudok eladni, de azt biztosan. Most megpróbálkoztam paradicsomos kenyérrel, egy tag javaslatára, csináltam köménymagos, kenyérfűszeres rozskenyeret is (élesztőset, de majd lassan átváltom az élesztőt kovászra). A gingerbread men/dinoszaurusz kombóból 15 fogy piaconként. Nudli. Úgyhogy most ez az egész piacozás tényleg amolyan hobbi szi...

Eseménydús volt ez a hónap. Úgy elszaladt, de közben erőltetnem kell a néha tompa agyamat, mit is csináltunk, mi történt, mi volt fontos, mi nem... Nos, kiderült, hogy az új piacon a hírekkel ellentétben egy ukrán nő csinál dekorált sütiket, de mézeskalács alapra, ukrán recept szerint. Nyomtatott mintái is vannak. Vagyis dekorált sütiket nem csinálhatok. A gyömbéres embereket engedélyezték, de nem fogynak. Elvileg ő is csinál, főleg Karácsony környékén. Mézeskalács házikókat is... Úgyhogy majd gyömbéres alapra dinoszauruszcsontvázakat fogok csinálni jövő héttől, hátha az jobban tetszik az embereknek. A nővel beszélgettem, egyértelművé tettem, hogy nem akarok a konkurrenciája lenni, ha valamelyik sütim szerinte befolyásolja az ő eladási mennyiségét, szóljon, s nem csinálom többet. Megegyeztünk, hogy házakat is csinálunk mindketten, meglátjuk, menyire fogynak. Ő (szerintem merő udvarisasságból) azt mondta, biztos nem egyforma házakat készítünk, nyugodtan csináljak csak. Mini házakat mind...

  Tóta W.: Hajózni muszáj Mészáros Lőrincék nem csak jachtoznak, ugyanez a rongyrázó, parvenü senkiség tombol minden másban, csak arról nincs videó. Széchenyi ebbe a nemzetbe ölte a pénzét. Hogy legyen itt tudós társaság, haza meg haladás. Mi tagadás, jobban járt volna, ha vesz egy hajót, és világgá megy vele. Jószágomnak egy évi jövedelmét feláldozom reá – mondta egy magyar arisztokrata a Magyar Tudós Társaságról. Nézd, Andi, még nagyobb hajó – mondta egy másik kétszáz évvel később; a száját ezután nyitva hagyta, amíg nem szóltak, hogy csukja vissza. Jószágáról és annak jövedelméről fogalma sem volt már régóta, a hajót is alig bírta átfogni a tudata, nincs az ő horizontja hatvan méter. De a nevét szereti: Rozébor! Huszonhét milliárd forint a hajó ára, a boldogsághoz ezenkívül már csak 225 forintnyi dobozos kávé kell a mi nemeseinknek, így teljes a kép. Nemsokára ebéd: finom instant tésztaleves lesz, mehet bele fejenként egy egész tömlőssajt. Fussa! Huszonhét milliárd: körülbelül e...

Nos, Kilternan Country Market nincs többé. Két hete szombaton volt az utolsó alkalom. Rengetegen eljöttek, akkora volt a tömeg, mint az 55. születésnapunkon. Nyitás előtt az elnök mondott pár szót, taps, aztán szinte benyomták az ajtót a vásárlók. Alig maradt áru 11-re.  Teát, kávét szolgáltunk fel az épület előtti hosszú asztalon, volt rengeteg falatka, süti, mini scone, pici szendvicsek, nyomtattam sütiket a piac logójával... Az összes kitett asztalnál ültek, mindenki ráérősen beszélgetett, nem győztem pótolni a kávét, teát, egyre csak fogytak a falatkák. Szerencsére volt segítségem, tényleg csak a kannákat kellett újratöltögetnem, s elmosogatnom pár edényt.   Volt sok könnyes búcsú, telefonszámcsere, mi lesz, hogyan lesz, még a Country Market Ltd. elnöke is megjelent, s kérdezte, mik a terveim. Hallotta, hogy csinálnám a piacozást tovább... Ha bármi nehézségem lenne másik piacnál elhelyezkedni, csak telefonáljak. Kissé elnyílt szájjal hallgattam, a nagy izgalomban nem ...