"...Or to be a place that has got To be forgiven for its faults."

Túléltem az elmúlt hetet, a korai keléseket, elkészült a négyemeletes torta Susan barátnőm sógornőjének, elkészültek a sütemények a kávézóknak, a piacnak, kész lett (de nem lett elég!) a rengeteg tök-, szellem-, denevérsüti, kilószám használtam fel a cukormázat, s persze, voltak melléfogásaim. Nem tudtam megbecsülni, mennyi cukormáz kell majd a tortákra, biztonság kedvéért vettem 13 kilót (ha már lúd...), ebből kb. nyolcat használtam fel a négy szinthez - te jó ég, ha belegondolok... Alig bírtam megemelni a tortát, már a hűtőben is nehézkes volt forgatni. V. segített, ő vitte a kocsihoz is, és ő vitte be a hotel különtermébe, én pedig féltettem, s szerintem ő is izgult magában... A torta, a csendben kelő kenyerek miatt a mi cuccaink alig fértek el a hűtőben, a konyhapultra szorult néhány holmi, amelyik kibírta azt az egy éjszakát hűtés nélkül is, de az biztos, hogy ilyesmire egyhamar nem fog rávenni senki. A sok logó, nyolcvanas évekből származó ír bábfilmfigura, amiket Emma kért ...

Ezt a képet Giczy János festette Anyuról. Már egyikük sem él.

Hogy az előbbi bejegyzésem okozta sokkot enyhítsem (takaróban dobálták a kicsi állatot!), gyorsan leírom a mostanában megkedvelt csokis süti receptjét. Nigella Lawson (ki más, haha) egyik újabb könyvéből vettem, amikor olyan sütit kerestem, amihez fel tudom használni azt a menta kivonatot, amit egy hálás tanítványomtól kaptam, egyenesen az USA-ból. Mert hogy az írekhez nem szállít a cég, amelyik gyártja, különben rendelnék. A piacra nemrég kávé mellé kísérősütinek csináltam, mondhatni, beetettem vele az embereket. Következő héten pedig megsütöttem a pultra, szépen fogyott. Működött a trükköm. Hozzávalók: 100 g puha vaj 150 g félbarna cukor 1 teáskanálnyi vanília kivonat 1 tojás 150 g sima liszt 35 g cukrozatlan kakaópor 1/2 teáskanál sütőpor 200 g aprószemű csokoládélencse 1/4-1/2 teáskanálnyi menta kivonat A sütőt elmelegítem 180 fokosra. A vajat a cukorral habosra keverem, majd hozzáadom a tojást, a menta és a vanília kivonatot. Egy másik tálban össze...

Egészen sajátos, és talán kissé önző módon harcolok a szíriai káosz ellen: nem hagyom, hogy az Aleppóhoz kapcsolódó emlékeimet üveges szemű és véres fejű gyermekek, szétbombázott  épületek  képei nyomják el. Nekem Aleppo az ISIS (s mások) minden erőlködése ellenére egy életen át a hörcsögöket fogja jelenteni. Mármint a szíriai aranyhörcsögöket. Amikor az első hörcsögöt megkaptuk, Apu elmesélte, hogy a már kihaltnak vélt állatot Aleppo-ban, Szíriában fedezték fel újra, a 30-as években, s innen kapta a nevét.  Már nem emlékszem, hogy mikor, de azt hiszem, egyik születésnapomra kaptam az elsőt. Arra határozottan emlékszem, hogy amikor az (első és utolsó) osztálytársaimmal együtt ünnepelt születésnapi bulimon kézről-kézre járt kis a kis meleg állat, valakinek kiugrott a kezéből, bele a szendvicsek közé. Már kisebb gyerekkoromban is valamilyen kisállat mindig volt a lakásban, az elsők vagy fészekből kiesett verebek voltak, vagy mocsári teknős, amelyik tojást rakott, d...