2020. március 25.

Amikor a lockdown nem lockdown

Vagy mégis?

Tegnap bejelentette a Taoiseach, hogy akkor itt vannak az új megszorító intézkedések. Nem lockdown, ő nem hívná annak, de majdnem az, csak nem annyira szigorú. Ne menjünk ki, csak ha nagyon muszáj, négy főnél több ne csoportosuljon, vagy menjen valahová együtt, hacsak nem egy család tagjai. Gyakorlatilag minden, nem élelmiszert és létszükségleti cikket árusító bolt/intézmény bezárva, kávézók/vendéglők is, hacsak nem adnak elvitelre lehetőséget. Posta limitált óraszámban nyit csak ki, főleg délelőtt. Most már minden boltban van időseknek fenntartott nyitási idő, s kérik, gyerekeket ne vigyünk a boltba. Semmilyen sportrendezvényre nem kerülhet sor. A Gardai fog lecsapni azokra a helyekre, ahol nem tartják be az előírást. Az iskolák továbbra is zárva maradnak. A vírus miatt munka nélkül maradtaknak megemelték a heti járulékát, 305 euróra. A jelzálogkölcsönöket három hónapra fel lehet függeszteni, bár a visszajelzések szerint a bankok lassúak, rengeteg papírmunkával jár a kérelem, s nem kapkodnak az intézkedéssel, s ezért már ugyan kaptak ejnyebejnyét, de mégis, mit vár az ember a bankoktól... A Ryanair jobbára leállt, s felajánlotta gépeit segélyszállítmányok, orvosi eszközök szálltására. 

Maszk továbbra is hiánycikk, nem is várnak még hetekig, s amit hirdetnek a neten, az aranyárban, sok hetes szállítási idővel. Pedig még japán weboldalt is néztem.

A rossz hír, hogy a fertőzöttek száma elérte a 1125-öt, 6 halott, Északon 148 beteg van. Az eloszlást nézve egyaránt sújtja a felnőtt és idősebb korosztályt.

Megjelentek az első hamis, ál-jótékonysági gyűjtésre buzdító emailek, kreditkártya számot s hasonlókat kérve a jóhiszeműektől. A Gardai figyelmeztette az örgeket, hogy csak családtagnak vagy ismerősnek adják oda az adataikat, hogy a postáról el tudják hozni a nyugdíjat vagy egyéb segélyt. Felütötte fejét egy fiatalok (agyatlanok) között szóló "kihívás", amikor öregekre köhögnek rá, buszon, utcán, ezt fel kell venni videóra, s felrakni valahová. Remélhetőleg a súlyos pénzbüntetés, ami ezért jár, elriasztja őket, ha nem, akkor kívánok nekik egy alapos fertőzést hosszas kórházi tartózkodással - bár ekkor csak más, értékesebb emberektől veszik el a helyet, úgyhogy egyelőre nem tudom, mi "jót"kívánjak nekik. Mondjuk egy "sharp, short visit from the smack fairy?" Az nem elég. 

A jó hír, hogy 60 ezer ember jelentkezett az egészségügyii üresedések betöltésére, mármint szakemberek, kezdő nővérek, orvosok, nyugdíjba vonultak, mind mennek vissza dolgozni. De várják mások segítségét is, lehet menni irodai, vagy adatgyűjtő mukára. A privát kórházakat közkórházakként fogják használni. Jó hír, hogy viszonylag fegyelmezettek az emberek a boltokban, az utcán, Dublinban 65 %-kal kevesebben mászkálnak. De a McDonalds utolsó nyitvatartási óráiban volt, ahol tömött sorokban várták az emberek, hogy még egyszer benyomhassanak egy burgert. Édes Istenem...

Az még nem történt meg, amit új-zélandi blogon olvastam, hogy a betegekről megadják, mikor kaphatták el a betegséget, mikor repültek haza és honnan, segítve ezzel a velük érintkezők lenyomozását. Itt csendben veszik fel a kapcsolatot a megbetegedett illetővel érintkezettekkel. Jár körbe egy poszt, miszerint írjunk naplót, mikor-kivel érintkeztünk, hol jártuk az elmúlt hetekben, két hétben. Nem rossz ötlet.

Nincsenek megjegyzések: