Délután fészbukoltam, és megláttam egykori kolléganőm, Fiona bejegyzését, miszerint a mamájánál van, fent Északon, és két, a mamája által menhelyről örökbe fogadott macska hasát simogatja. Írtam neki, hogy jajdejó neki, de én szomorú vagyok, mert meghalt a macskám, aki ugyan szép és hosszú életet élt, de a halálhíre azért nagyon elszomorított.
Erre az imént ezt a privát üzenetet kaptam, a fészbukon át:
Hey Monika,
Erre az imént ezt a privát üzenetet kaptam, a fészbukon át:
Hey Monika,
I'm Borbola. I'm a cat - I own Simon who is kind of vaguely a friend of Fiona's. Just wanted to drop you a line to say sorry about your cat, as a cat myself. It doesn't matter how old or how good a life he had, you feel bad so I thought I should give you a virtual headbutt and purr.
And then walk across your keyboard trying to get your attention.
x x x
B
Most mit lehet erre mondani? Ülök és potyog a könnyem.
4 megjegyzés:
Nagyon kell neked az a cica, úgy látom. :) Gondolkodni kell valami megoldáson. :)
:) Ez nagyon kedves üzenet. Be kell keretezni.
Kerti macska esetleg? Mi is most gondolkodunk rajta, mert bár a házba nem akarom, azért a sufniban lakhatna. Bár lehet, hogy felesleges, mert az összes szomszéd összes macskája itt üldögél nálunk vendégségben :)
Medve, hiszen láttad a "kertet"...
A "vendégeimről" mindjárt rakok fel egy képet.
Megjegyzés küldése