Két napig nem volt posta, az igaz, a hóhelyzet miatt... Ahogy írták, elmosódhatott a cím a címkén, esetleg elszakadt a csomagolás, de érzésem szerint nem a mi postásunkon múlott, hogy hipp-hopp visszakerült Angliába a csomag.
Most még a macskás kiszúróra várok, hogy Cat sütijeit is elkészíthessem :-)
***
Ezek pedig itt a berry tart-ok. Sajnos, a gyümölcsök miatt meglehetősen költséges őket elkészíteni, ha keresni akarok rajtuk, 3.50-ért kellene adnom egy 9 centi átmérőjű tart-ot. Vagy nézek fagyasztott gyümölcsöt... A súlyuk elég jelentős, a méretükhöz képest, de hát van benne anyag rendesen. A citrom tart-hoz használt héjban sülnek, a töltelék ún. frangipane, ami jó sok darált mandula, tojás, kevés cukor és liszt keveréke. Vanília esszenciával ízesítve. A tart édességét amúgy a tésztahéj adja, azt hiszem, legközelebb rakok a frangipane-ba több cukrot, mert ugyan így is finom, de az írek édesszájúak, azt hiszem, ők elég íztelennek találnák a tölteléket. Több napig is eláll, sőt, a tesztelést végző uram szerint jót is tesz neki, ha 1-2 napig nem nyúlunk hozzá. Még arra is gondoltam, hogy nem bogyós gyümölcsöket rakok beléjük, hanem felezett mandulával kirakom a tetejét - olcsóbb és talán csinosabb is lenne. Aztán ha jön a nyár, már mehet bele olcsóbban málna és szeder (utóbbiból itt az erdőkben bőven akad, nem kell mexikóit venni, ugye).
A receptet a Murphy's fagylaltosok oldaláról vettem, ha valakit érdekel, szívesen lefordítom.
***
Közben végetért a hóhelyzet, a tegnapi esők és az enyhülésnek hála eltűntek a hófoltok, most erős szél fúj, és komor az ég. Nem halaszthatom tovább a nagybaniban való bevásárlást, a kamra kong, liszt-cukor-méz kell, és fűszerek.
Tegnap egyébként elvesztettem a "szüzességem", már ami a belvárosi vezetést illeti, életemben először merészkedtem be ugyanis jó mélyen a belvárosba kocsival. Sőt, az északi oldalra is átmentem, V.-t követve. A megbízható Alfa-szerelő ugyanis nem messze a North Circular Road-tól rendel, V. oda vitte el Péter kocsiját, én pedig visszahoztam őt a munkahelyére. A keskeny belvárosi utak, a merészen nyomakodó buszok, a kocsitól centire sávot váltó szemetesautók... mind új volt, csupa izgalom. De túléltem ezt is. Sőt, rácsodálkozhattam olyan helyekre, ahol nem jártam már jó régen, s kiderült, ott közben új épületek épültek, új útszakaszok kanyarodnak a régi helyén, jé, ez a kereszteződés a múltkor még nem volt itt... Néha ijesztő, hogy változik a város.
1 megjegyzés:
Jó olvasni a készülődésedet az új dolgok iránt. Nálam még pang minden, ma volt új vendégjelölt.
A vezetéshez gratulálok, nálam is élményszámba megy egy-egy lakhelyünktől távolabbi vezetés, de imádom, még ha görcsöl is a gyomrom.
Megjegyzés küldése